Csizmadia Zoltán, Rechnitzer János (szerk.)

Az önvezető járművek világa

Társadalmi hatások és kihívások


Reurbanizáció vagy városszétterülés?

A 20. századi tapasztalatokból tudjuk, hogy a mobilitás növekedése (vasúthálózatok kiépítése, magán autótulajdonlás elterjedése) kedvez a szuburbanizációnak és a szétszórt települések kialakulásának. A jövőben, az autonóm járművek elterjedésével a jelenlegihez képest (is) számottevően javulnak a mobilitási lehetőségek, ezért ismét fennáll(hat) a városszétterülés felerősödésének veszélye, annak minden negatív gazdasági, társadalmi és környezeti következményével együtt (González-González–Nougés–Stead, 2019). Az önvezető járműveknek köszönhetően az emberek felszabadulnak a vezetés terhei alól, az utazás elpazarolt idő helyett kellemes tevékenységgé válik, s így az ingázás sem lesz már olyan megterhelő, fárasztó és kellemetlen, mint korábban. Ennek következtében az otthon és a munkahely közötti távolság egyre kevésbé lesz lényeges szempont a lakóhelyválasztásnál, ami ösztönzi a lakóhelyek szabadabb megválasztását, s ezáltal új lendületet adhat a városból való kiköltözéseknek. További hajtóerőt jelenthet a városon kívüli közúti balesetek számának várható radikális csökkenése, valamint az autonóm járművek elektromos hajtása azáltal, hogy a környezettudatosság (hamis) illúzióját keltve újabb embereket, családokat csábít a városoktól távolabb költözésre. Az infokommunikációs technológiák fejlődése, az online tanulási és szórakozási lehetőségek térhódítása, valamint a munka világában várható változások (projektmunkák, távmunka) következtében az utazás, az ingázás jelentősége mérséklődik, ami szintén a városszétterülés tendenciáját erősíti (Duarte–Ratti, 2018; Fraedrich et al., 2019).

Az önvezető járművek világa

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 629 0

A járművek világa a nagy változások korát éli. Az elektromobilitás együtt jár a digitalizáció látványos terjedésével, a járművek és a közlekedési módok átalakulásával, csakúgy mint az eszközök és az emberek viszonyának radikális módosulásával. Az önvezető jármű az egyik szimbóluma a korábbi magatartásokat, viszonyokat, gazdasági bázisokat és intézményeket felforgató innovációs hullámnak.

A hazai szakirodalomban nem találkozhatunk a járműfejlesztés- és gyártás új irányának gazdasági és társadalmi hatásait feldolgozó átfogó kiadvánnyal. A szerzők a Széchenyi István Egyetemen egy kutatási program keretében dolgozták fel az önvezető járművek ökoszisztémájának legfontosabb társadalmi összefüggéseit. A tanulmánykötetben a téma hét kutatója elemzi a gép és az ember kapcsolatának változását a technológia fejlődés viszonylatában, de betekintést adnak a gazdasági, társadalmi hatásrendszerek bonyolult szövetébe, felvázolják a járműgyártást átrendező Ipar 4.0 rendszer alapjait, a városfejlődés és a járművek elképzelhető trendjeiről olvashatunk, valamint a hazai automobilitás sajátosságairól nyerünk ismereteket.

A kötet második része az első átfogó, országos léptékű, lakossági körben végzett az önvezető járművek ismeretére és fogadására irányuló reprezentatív kérdőíves felmérés eredményeit mutatja be. Képet kaphatunk arról, hogy mennyire élénk és nyitott a járművek új generációja iránti érdeklődés, és hogy milyen aggályok és bizonytalanságok fogalmazódnak meg a jövő elkerülhetetlen fejlődési irányaival szemben.

Ajánljuk a kötetet mindazoknak, akiket érdekelnek a ma és a holnap járművei, azok hatása az életünkre a termeléstől a fogyasztáson át az életmódig, valamint azoknak is, akik el kívánnak gondolkodni a ma emberének a jövőre vonatkozó vízióiról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csizmadia-rechnitzer-az-onvezeto-jarmuvek-vilaga//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave