A Bloomberg hírportál átfogóan foglalkozik a koronavírus gazdasági hatásaival: leírják, hogy több, a globális kiszolgáló hálózathoz csatlakozó cég kapcsolata meggyengült a vírus hatására (Dormido–Leung 2020), ami közvetetten más iparágakra is hatással lehet, így az e-sportra is. Ha országokra fókuszálunk, akkor a legnagyobb vesztes az Amerikai Egyesült Államok, a fertőzések okozta gazdasági visszaesés szempontjából pedig a kelet-ázsiai országok lehetnek a nyertesek (Thakur 2020). Ha a cégeket és a különböző iparágakat vizsgáljuk, akkor a legnagyobb vesztesek az utazási szektorba tartozó cégek és iparágak, ezek közül is a légitársaságok. Az Airlines of America, az amerikai légitársaságok csoportja 68 százalékos visszaesést jelzett az utasok számában az előző évhez képest (Manskar 2020). Ha a győztesekre fókuszálunk, nagyjából mindenki olyan cégeket és iparágakat említ, mint a Netflix, amely 25 millió új feliratkozót regisztrálhatott az év első hónapjában (Walsh 2020), vagy a Zoom videóplatform, amely 594 százalékos növekedésnél tart ebben az évben (Levy 2020). Nem véletlen, hogy a két említett cég egyaránt a digitális térben mozog. Ennek nyomán el is érkeztünk a következő és számunkra legrelevánsabb iparághoz, a videójátékokhoz: itt 39 százalékkal nőtt a havi költések értéke a Covid előtti időszakhoz képest (Jaeger et al. 2020), és a bevételi számokat tekintve az iparág elérte a 174 milliárd dollárt (NewZoo 2020). Az e-sport viszont nem egyenlő a videójátékpiaccal. Alapját valóban a videójátékok adják, de ez az ipar sokkal inkább a szórakoztatásról és a versenyzésről szól, aminek szerves részei az események és a közösségek jelenléte. Ez magyarázza, hogy miért nem egyezően változik az e-sport és a videójátékok piaca.