A hivatásos sport erejét, az iránta való érdeklődést mutatja, hogy míg az NBA és az FTC társadalmi felelősségvállalásának sikerességét a sportolók népszerűségének köszönheti, addig a Decathlon a csekélyebb ismertséget összetettebb programokkal ellensúlyozza, amelyekben több, a sikerességet befolyásoló faktor is szerepet kap. Kutatásunk azt mutatja, hogy a kezdeti motivációk különbözőek voltak, de mára már közös a cél: a fogyasztókkal való kapcsolatteremtés. A fenti sportvállalatok pozitív példák arra, hogy ebben az iparágban is kiépíthető sikeres CSR-stratégia. Véleményünk szerint az FTC „kilóg” az általunk elemzett három vállalat közül, mert míg a Decathlon és az NBA bátran nevezhető globális cégeknek, addig a Ferencvárosi Torna Club a lokális, regionális piacon tud terjeszkedni. Utóbbi sportvállalat pozitív példa a hazai sportéletben is, ahol a vezetők jellemzően rövid távú eredményekben gondolkodnak (Gyömörei 2015), így ritkák a hosszú távon megtérülő és jelentős anyagi befektetéssel járó CSR-programok. A legnagyobb különbség viszont a közösségi média felhasználásában van. Az NBA mindennap megoszt néhány képet vagy egy rövid videót a programjairól a Facebookon vagy az Instagramon, míg a Decathlon Magyarország és az FTC akcióit „csak” saját honlapjukon hirdetik. A közösségi média használatáról és erejéről már több kutatás született (Kárpáti és mtsai 2012; Simay–Gáti 2015; Lovett–Staelin 2016; Tóth és mtsai 2019), és mind azt emeli ki, hogy a Facebookra szánt idő és ezzel egyidejűleg az ingerek száma folyamatosan nő. Véleményem szerint ezen a téren kell még fejlődnie az általunk vizsgált hazai sportvállalatoknak, de minden eszköz adott, hogy sikeres CSR-programot működtethessenek.