A veszélyeztetett fiatalokra vonatkozó összehasonlító elemzéseket, illetve egységes szempontok mentén történő európai helyzetkép felvázolását – a definíciós konszenzusra való törekvés ellenére – ma is számos fogalmi probléma nehezíti: a veszélyeztetettségnek még nincs egységes európai meghatározása (EMCDDA, 2008b). Tagállamonként/társadalmanként eltérnek azok a tényezők, amelyek alapján egy-egy csoport veszélyeztetettnek minősül. Leginkább az állami gondozott fiatalok, illetve a fiatal bűnelkövetők vonatkozásában mutatkozik egyetértés, a vizsgálatok határozott összefüggést mutatnak a kábítószer-fogyasztás és az állami intézményekben való nevelkedés között, azonban a definíciók eltérései miatt sokszor ezek az adatok sem összevethetők. Ennél tágabb perspektívát pedig a veszélyeztetett fiatal népességre vonatkozó becslésnél csak kevés országban alkalmaznak. Annak ellenére, hogy például a hajléktalanság a legtöbb országban kapcsolódik a kábítószer-fogyasztáshoz (lásd az egyéb speciális populációkkal foglalkozó részben), s különösen veszélyeztetett csoportot jelentenek az otthonról, jellemzően pedig az állami gondozásból elszökő, csellengő gyermekek, akik ezt követően hajléktalanná válnak. A „hátrányos helyzetű lakóövezetek”, az etnikai csoportok, illetve a bevándorlók tekintetében is a definíciók heterogenitása nehezíti a nemzetközi összehasonlítást. A definíciós problémák mellett a veszélyeztetett populációk rejtőzködő volta is hozzájárul ahhoz, hogy – az intézményekhez kötődő veszélyeztetett csoportokon kívül – kevés információval rendelkezünk a veszélyeztetett populációk drogérintettségéről és droghasználati mintázódásáról. Európa országaiban a veszélyeztetett fiatalok drogfogyasztási szokásait – az általunk áttekintett 2000 és 2007 közötti országjelentések alapján – összesen 40 kutatás vizsgálta. Ebből 26 kutatás intézményekhez kötődő, veszélyeztetett csoportokra irányult: fiatal bűnelkövetőkre (11 kutatás), állami gondoskodásban élő fiatalokra (10 kutatás), illetve iskolából kimaradókra (5 kutatás). Összesen 14 kutatás pedig a különböző közösségekben fellelhető veszélyeztetett népességcsoportokat vizsgálta: csellengőket, pszichés problémákkal küzdő fiatalokat, kisebbséghez tartozó fiatalokat, problémás droghasználók gyermekeit stb. Országos reprezentatív mintán egyetlen – a magyarországi állami gondoskodásban élő fiatalok körében készült – kutatás valósult meg. Az általunk áttekintett országjelentésekben a kutatások túlnyomó többsége (37 kutatás) esetében nem, vagy csak nagyon felületesen kerültek ismertetésre a kutatás módszertani jellemzői: nem derül ki a kutatás típusa, a mintavétel módja, nem ítélhető meg a bemutatott eredmények értelmezési köre, általánosíthatósága.