Demetrovics Zsolt (szerk.)

Az addiktológia alapjai II.


Szkizofrénia

Szakirodalmi adatok szerint a diagnosztizált szkizofrének, valamint az első pszichotikus epizóddal kezelésre jelentkező páciensek körében a szerhasználat kockázata jelentősen megnő a normál lakossághoz képest. A szerhasználat mértéke a szkizofrén betegek körében kétszerese az általános populációénak. Recens kutatási eredmények szerint a szkizofréniában szenvedő pácienseknek több, mint 50%-a alkohol- vagy drogfüggőségben is szenved, és több mint 70%-a nikotindependens (Regier és mtsai, 1990; Shaner és mtsai, 1993; Ziedonis és mtsai, 1994). Újabb követéses vizsgálatok tanulságai alapján is azt mondhatjuk, hogy a komorbid szerhasználat a legelterjedtebb zavar a DSM-IV Első Tengelyén található zavarok közül mind az egész életutat, mind pedig az aktuális diagnózist tekintve a szkizofréniában szenvedő betegek körében (Farelly és mtsai, 2007). A leggyakrabban használt szerek az alkohol, a dohány és a kannabisz (Haddock és Barrowclough, 2006). A szerhasználat arányát és mértékét feltárandó egyre több epidemiológiai és utánkövetéses vizsgálat lát napvilágot. Egy friss angliai felmérés tanulsága szerint (Barnett és mtsai, 2007) az alkohol használata univerzálisan elterjedt volt a vizsgálati mintát alkotó személyek között. (A kutatási mintát 123 fő alkotta, akiket az első pszichotikus epizódjuk jelentkezése után vettek be a kutatásba.) A megvizsgált 123 páciens közül mindössze egy fő volt, aki soha nem fogyasztott alkoholt. A minta 43,1%-ánál lehetett alkoholfüggőséget vagy abúzust megállapítani a DSM-IV kritériumai alapján. A fennmaradó 56,1% is rendszeresen fogyasztott alkoholt. Az alkoholt a kannabisz követte a sorban. A minta 50,8%-ánál lehetett megállapítani kannabiszabúzust vagy dependenciát a DSM kritériumai szerint, valamint a résztvevők 80,3%-a számolt be arról, hogy élete során már használt kannabiszt. A kannabiszon kívül a következő illegális szerek voltak elterjedtek: ecstasy (n = 57), hallucinogén szerek (n = 52), crack és kokain (n = 49), amfetamin (n = 49). A heroin és a metadon használata ritkább volt (n = 20 és 4). Ketamin, benzodiazepinszármazékok, valamint szerves oldószerek használata elvétve fordult elő. A megvizsgált páciensek között nagy számban fordultak elő olyanok, akik több szerhez is hozzászoktak. Összesen tehát az illegális szerek prevalenciája a vizsgált mintában az átlagos lakosság körében megfigyelhető értékeknek majdhogynem a kétszerese volt.

Az addiktológia alapjai II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 677 1

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A sorozat második része önállóan is teljes egészet alkot, és – különösen a többi kötettel kiegészülve – komplex képet ad az addiktológia viszonylag fiatal, ám dinamikusan fejlődő tudományágáról az alkoholhoz és az egyéb pszichoaktív szerekhez kapcsolódó addikciók bemutatásával és a különböző mérési eljárások, kérdőívek bemutatásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-az-addiktologia-alapjai-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave