A HIV-/AIDS-járvány helyzete és tendenciája a diagnosztizált AIDS-esetek, illetve a friss HIV-fertőzések monitorizálásával követhető. Az AIDS-esetek száma az egészségügyi ellátórendszer nyilvántartása alapján biztonsággal követhető, amennyiben az AIDS-betegek kezelési igényükkel megjelennek a kezelőhelyeken. Ez azonban elsősorban azokra az országokra igaz, ahol a lakosság nagy részét lefedő általános egészségügyi ellátás és megfelelő diagnosztika áll rendelkezésre. Ebből következően a felderítetlen AIDS-esetek aránya Európában országonként változóan legfeljebb 0–25%-ig valószínűsíthető. A friss HIV-fertőződésekről a lakosság körében végzett önkéntes szűrővizsgálatokból, egyes speciális csoportok szűréséből (terhes nők, katonaság, véradók), illetve az úgynevezett vulnerábilis csoportok vagy rizikócsoportok (pl. intravénás droghasználók, börtönlakók, szexuális munkások, nemi betegek) célzott szűrővizsgálataiból nyerhetők adatok (Dehne, 1998). A diagnosztizált HIV-fertőzések aránya a feltételezett tényleges fertőződéshez képest országonként jelentős eltéréseket mutat. Nyugat-Európában a feltételezett fertőzések kétharmadát diagnosztizálják, míg Kelet-Európában ennél jelentősen alacsonyabb arányok feltételezhetőek. Miután a HIV-fertőzés a lakosság körében nem homogén eloszlású, hanem, legalábbis a generalizált járványok kialakulása előtt, rizikócsoportokban koncentrálódik, a HIV-fertőzés felderítése nagyban függ a rizikócsoportok elérhetőségétől, és azok önkéntes vagy kötelező szűrésétől.