Az illegális drogok használatának elterjedtségére vonatkozó rendszerváltás előtti adatok számos okkal magyarázhatóan – amelyek között főként az ideológiai és az infrastrukturális okok emelhetők ki – hiányosak, illetve nagy valószínűséggel alulértékeltek. A kelet-európai régió rendszerváltás előtti droghasználata nagyban eltér a nyugat-európai mintától, miután a nemzetközi kábítószer-kereskedelem nagyrészt elkerülte a régiót. A szerhasználati szokásokban uralkodó a legális szerek kombinált használata, a ragasztószer-inhaláció, a gyógyszerabúzus (nyugtatók, kábító fájdalomcsillapítók, antiparkinson szerek), az alkohol- és gyógyszerkombinációk használata. A bevitel módja dominánsan szájon át történő fogyasztás, szippantás, míg az intravénás fogyasztási forma aránya elenyésző és időszakos. Ugyanakkor meglehetősen elterjedt a máktermesztés gyakorlata. A mákból területenként eltérő módon megiható vagy intravénásan fogyasztható készítményeket állítottak elő a droghasználók. Magyarországon a zöld mák fogyasztása a mákszezon idejére összpontosul, májustól júliusig, amikor a zöld mákfejek bemetszésével opiáttartalmú nedv, nyers ópium nyerhető ki a növényből. Ez szárítás, forralás, savazás után intravénásan használható. Az év maradék részében a száraz mákszalmából meleg vizes áztatással készített máktea használata volt jellemző. Ennek morfintartalma alacsony, jellemzően 0,3–0,7 g/l, ezért gluthetimid hatóanyagú altatószer (Noxyron) együttes fogyasztásával fokozták a hatást (Farkasinszky és mtsai, 1976; Farkas, 1981; Kolozsi, 1987; Farkasinszky és mtsai, 1989). Lengyelországban jellemzően a „kompot” használata terjedt el, ami száraz mákszalmából előállított, heroint is tartalmazó, intravénásan fogyasztott drog (Honti és Bán, 1998). Ukrajnában „koknart” (Grund, 1998), Oroszországban „csornit”, Kazahsztánban „himiját” állítanak elő száraz mákszalmából és fogyasztják, fogyasztották intravénásan. Amfetamintartalmú, házi készítésű intravénás drog a „vint”, amelyet köhögéscsillapító szirupból készítenek. A rendszerváltás előtt heroinhasználat a kábítószer-kereskedelmi útvonalak mentén, a volt Jugoszláviában, Bulgáriában, Magyarországon és Csehszlovákiában fordul elő (Rhodes és mtsai, 1999a; Honti és mtsai, 2000), de ennek mértéke Magyarország vonatkozásában elenyésző volt. Összefoglalva, a rendszerváltás előtti időszakban a régióban fellelhető ugyan az intravénás drogfogyasztási forma, de kevéssé jellemző, és jórészt házi készítésű drogok fogyasztására szolgál.