Az 1994-től a kelet-európai régióban kirobbant HIV-/AIDS-járvány arra világított rá, hogy az illegális drogfogyasztás, ezen belül az intravénás droghasználati forma időközben megjelent és nagymértékben elterjedt a régióban (UNAIDS, 2001). Ennek táptalaját részben az a veszélyeztető környezet képezte, amely a rendszerváltás hatására a régióban kialakult. Az epidemiológia ún. veszélyeztető környezet (risk environment) fogalma gazdasági, politikai, demográfiai és migrációs faktorokat takar, amelyek egy betegség vagy magatartásforma járványszerű elterjedését a biológiai és magatartási determinálók mellett meghatározzák, adott esetben előmozdítják. Régiónkban a kilencvenes évektől kezdődő gazdasági és politikai átalakulás, egyes országok gazdasági összeomlása, infláció, munkanélküliség, polgárháborúk, országok közti migráció kapcsán a gazdasági mutatók romlása mellett az egészségügyi mutatók, a morbiditási és mortalitási adatok is markáns romlást mutattak; különös tekintettel a kelet-európai, volt szovjet területekre. Oroszországban a férfiak születéskor várható élettartama 5–7 évvel csökkent, romlottak az anya- és csecsemőhalálozási mutatók, elfeledett fertőző betegségek lobbantak fel (diftéria, kolera, tbc). Az amerikai mintára kialakított represszív jogi szabályozás kapcsán az évtized elejétől ugrásszerűen emelkedett a droghasználat, és ezen belül az intravénás droghasználat aránya (Rhodes és mtsai, 1999b). Ugyanakkor a közép-európai területeken a veszélyeztető környezet tényezői kevésbé jelentkeztek, akár a gazdaság, akár az egészségügyi rendszer, népegészségügyi mutatók tekintetében zökkenőmentesebb volt a rendszerváltozás (Rácz, 2005).