A látnoki zsálya (Salvia divinorum) – az aztékok nyelvén pipiltzintzintli, a mazatékok mai elnevezésével ska Pastora, illetve spanyolul hojas de María Pastora (Mária pásztornő levelei) – a mexikói Oaxaca tartományban őshonos növény, amelyet az ottani mazaték javasasszonyok évszázadok óta használnak mágikus gyógyításaikban. A ceremóniák során a ma feltehetően már csak kultiválással termő növény friss levéldarabjainak kipréselt, keserű ízű nedvét isszák töményen vagy higítva, illetve az összesodort leveleket rágják. Wasson és Hofmann 1962-től botanikai és kémiai szempontból vizsgálták ezt a különleges látomásokat okozó növényt, de a zsálya feltételezett pszichoaktív hatóanyagának, a szalvinorin A-nak (1. ábra) a szerkezetét csak két évtizeddel később sikerült meghatározni (Ortega, Blount és Manchand, 1982; Valdes, Butler, Hatfield, Paul és Koreeda, 1984). A többszörösen oxidált és nitrogénatomot nem tartalmazó, neoklerodánvázas terpenoid kémiailag jelentősen eltér az eddig ismert hallucinogénektől. A vegytiszta szalvinorin A hallucinogén hatását elsőként Siebert (1994) igazolta önkísérletben. A látnoki zsálya szárított levelei általában 0,09–0,4% szalvinorin A-t tartalmaznak. Ez a vegyület csak a világszerte és főként élvezeti célra termesztett, vegetatív úton (dugványozással) szaporított S. divinorumban fordul elő, az eddig vizsgált többi zsályafajban – így az orvosi zsálya (Salvia officinális) leveleiben – nem volt kimutatható (Bertea és mtsai, 2006). A növényben előforduló többi alkotó nem pszichoaktív.