Demetrovics Zsolt (szerk.)

Az addiktológia alapjai II.


A feniletilaminszármazékok

A 20. század elejétől intenzíven kutatták a meszkalin és az amfetamin szerkezetével rokon, új, biológiailag aktív vegyületeket (Ujváry, 2000). Az 1960-as évektől kezdődően Shulgin (1978; Shulgin és Shulgin, 1991) egy sorozat olyan amfetaminszármazékot állított elő, melyekben a benzolgyűrű 2. és 5. helyzetében két metoxicsoport található. A legegyszerűbb ilyen vegyület a meszkalinnál mintegy nyolcszor hatékonyabb hallucinogén, a 2,5-dimetoxiamfetamin (2,5-DMA). Még érdekesebbnek bizonyult a 2,5-dimetoxi-4-metilamfetamin (DOM, STP) (2. ábra), ami a meszkalinnál nyolcvanszor hatékonyabb. A DOM 2–4 mg dózisának hatására a kezdeti eufória, majd a klasszikus szimpatomimetikus stimuláns és hallucinogén tünetek viszonylag lassan, 1–2 óra alatt alakulnak ki, és 3–5 óra hosszat tartanak. Amikor 1967-ben a vegyület hatékonyságával tisztában nem levő gyártók a szert utcai forgalomban először 10–20 mg-os tablettákban terjesztették San Franciscóban, a rendkívül erős és napokig tartó hatástól pánikba esett mérgezett hippik serege szorult kezelésre a Haight-Ashbury környéki klinikákon. A DOM-nál még aktívabb 2,5-dimetoxi-4-brómamfetamin (DOB, brolamfetamin) (2. ábra) az 1980-as évek közepén került a kutatólaboratóriumból a feketepiacra. A vegyület enyhe stimuláns, viszont az egyik legaktívabb hallucinogén: 2-3 mg orális adagja akár egy napig tartó hatást is kiválthat, és nagy az akár halálos kimenetelű túladagolás veszélye. A manapság ritkán előforduló szert papírdarabba impregnálva Bromo-DMA és Bromo-STP néven terjesztették, de előfordult China White, Technos, illetve White Russians nevű tablettákban is. A feketepiacon időnként feltűnik a DOB-bal ekvipotens 2,5-dimetoxi-4-jódamfetamin (DOI) (2. ábra), amelynek radioaktív formája, a [125I]DOI az 5-HT2-receptorok kutatásában elterjedten használt radioligandum. Ezek az amfetamin típusú vegyületek tartalmaznak egy aszimmetriacentrumot, és a két létező sztereoizomer közül a hallucinogén hatást a (R)-(–) enantiomerek hordozzák (Nichols, Oberlender és McKenna, 1991).

Az addiktológia alapjai II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 677 1

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A sorozat második része önállóan is teljes egészet alkot, és – különösen a többi kötettel kiegészülve – komplex képet ad az addiktológia viszonylag fiatal, ám dinamikusan fejlődő tudományágáról az alkoholhoz és az egyéb pszichoaktív szerekhez kapcsolódó addikciók bemutatásával és a különböző mérési eljárások, kérdőívek bemutatásával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-az-addiktologia-alapjai-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave