Demetrovics Zsolt (szerk.)

Az addiktológia alapjai III.


Konzultáció és pszichoterápia

A konzultáció és a pszichoterápia közötti határ meghúzása sok esetben nehéz, hiszen a klinikai gyakorlatban az alkalmazott technikák, a klienscsoportok, a célok gyakran fedik egymást a két módszer között. Sok országban nem is húznak határvonalat a kettő közé; erre utal a „counselling psychology”, a tanácsadói pszichológus megnevezés, amely egyesíti a konzultánsokat és a pszichoterápiával foglalkozó pszichológusokat (Woolfe, 1996). Magyarországon azonban éles határvonalat kell húznunk a két segítő beavatkozás közé: Magyarországon ugyanis, az érvényes rendelkezések szerint, pszichoterápiát csak orvos vagy pszichológus végezhet, ráadásul kifejezetten pszichoterápiát akkor, ha pszichoterápiás szakvizsgájuk van. A konzultáció és a pszichoterápia elkülönítésére megadunk néhány szempontot (Mercer és Woody, 1999); ezek olyan országok gyakorlatából származnak, ahol a konzultánsok képzettsége és a pszichoterápiát gyakorló, zömmel pszichológusok – esetenként pszichiáterek – képzettsége között jelentős különbség található. Megállapíthatjuk, hogy a konzultáció inkább a rövid távú célokra és a jelenre koncentrál, míg a pszichoterápia hosszabb távú célokat is kitűzhet; a jelen helyzet vizsgálata mellett előtérbe kerülhetnek gyermekkori emlékek, korai traumák, álmok tanulmányozása is. A konzultáció elsősorban a viselkedés terén igyekszik változást elérni, míg a pszichoterápia emellett az érzelmek, a személyiség kognitív szerveződése terén is; egyáltalán, mélyebb változásokat kíván elérni a személyiség egésze tekintetében. A konzultáció – az előbbi tényezők miatt is – előre meghatározott célok felé halad, sokszor alkalmazva pszichoedukatív módszereket (azaz nem értelmez bizonyos problémákat, hanem olyan viselkedésstratégiákat sajátíttat el, amelyekkel e problémák megoldhatók vagy elkerülhetők); a pszichoterápia során gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy a kliens terápiás haladása során új és új célok jelennek meg. Ezért általában a konzultáció rövidebb és az időtartam előre meghatározott; a pszichoterápia hosszabb; időtartama lehet előre rögzített, de időközben változó is.

Az addiktológia alapjai III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 678 8

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A harmadik rész a sorozat első két tagjával szerves egységet alkot. Elsősorban a függőség kialakulásának és fennmaradásának mechanizmusaival (etiológia), jogi és drogpolitikai kérdésekkel, valamint a terápia lehetőségeivel, a különböző terápiás megközelítésekkel foglalkozik. A kötetet – és a sorozat további tagjait – nem csupán az addiktológia iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, de az addiktológia és a rokon diszciplínák területén tevékenykedő szakemberek számára is forrásként szolgálhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-az-addiktologia-alapjai-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave