Demetrovics Zsolt (szerk.)

Az addiktológia alapjai III.


Mit hoz a jövő?

1998. június 6-án egy levelet kézbesítettek Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak, amelyet neves politikusok, írók, akadémikusok láttak el az aláírásukkal, köztük olyan közismert személyiségek, mint Javier Pérez de Cuéllar, az ENSZ korábbi főtitkára, George Schultz, az Egyesült Államok korábbi belügyminisztere, Joycelyn Elders, az USA korábbi tiszti főorvosa, Milton Friedman közgazdászprofesszor és négy korábbi latin-amerikai elnök (Public Letter to Kofi Annan, 1998). A levél aláírói arra kérték a főtitkárt, hogy gondolja át az ENSZ eddigi drogstratégiájának hatékonyságát, mivel szerintük „a globális drogháború mára több ártalmat okoz, mint a drogabúzus maga”. A drogtilalom nem érte el céljait, csupán egy 400 milliárd dollár forgalmú illegális üzletágat teremtett, amely a világgazdaság összes jövedelmének 8%-át adja. „Ez az iparág megerősítette a szervezett bűnözést, megrendítette a belbiztonságot, erőszakot teremtett és kárt okoz mind a gazdaságban, mind az erkölcsökben.” Az aláírók szerint mindezen jelenségek oka nem „a drogfogyasztás per se, hanem az évtizedek óta tartó elhibázott és eredménytelen drogellenes háború”. A levél nem érte el a célját. Az ENSZ 1998-as kábítószerügyi közgyűlése (UNGASS) a „drogmentes világ – meg tudjuk csinálni” (drug free world – we can do it) szlogen alatt ülésezett, amely gyakorlatilag a hagyományos zéró tolerancián alapuló drogpolitika megerősítését jelentette. Az UNGASS politikai deklarációja a drogmentes világ víziója jegyében elhatározta, hogy 10 év alatt megszünteti vagy jelentősen csökkenti a kokacserje, a kannabisz és az ópiummák termesztését, kereskedelmét és fogyasztását. A határidő hamarosan lejár, de a drogmentes világ egyre távolabbinak tűnik. Az egyik legnagyobb fiaskó Afganisztán, amely évről évre rekordterméseket könyvel el a máktermesztésben, a visszaszorítására alkalmazott radikális katonai módszerek pedig csak tovább növelik a térség destabilizációját. A problémát már az ENSZ és a Világbank sem tartja rövid távon kezelhetőnek (Buddenberg és Byrd, 2006). A nemzetközi fórumokon egyre nagyobb bizonytalanság és zavar észlelhető, egyre több politikus, rendőr és egészségügyi szakember kérdőjelezi meg a zéró tolerancián alapuló drogpolitika hatékonyságát és igazságosságát (Wilton Park Report, 2007). A 2009-es UNGASS-ülésre, amely az elmúlt 10 év nemzetközi drogpolitikai erőfeszítéseinek felülvizsgálatát hivatott elvégezni, minden eddiginél nagyobb előkészületeket tesznek a tagállamok és a drogpolitikával foglalkozó civil szervezetek (IDPC, 2007).

Az addiktológia alapjai III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 678 8

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A harmadik rész a sorozat első két tagjával szerves egységet alkot. Elsősorban a függőség kialakulásának és fennmaradásának mechanizmusaival (etiológia), jogi és drogpolitikai kérdésekkel, valamint a terápia lehetőségeivel, a különböző terápiás megközelítésekkel foglalkozik. A kötetet – és a sorozat további tagjait – nem csupán az addiktológia iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, de az addiktológia és a rokon diszciplínák területén tevékenykedő szakemberek számára is forrásként szolgálhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-az-addiktologia-alapjai-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave