A lovaglás pszichológiai hatásai közül – a szenvedélybetegekkel történő terápia szempontjából – kiemelten fontos az optimális kockázatvállalás és reális veszélyérzet kifejlődésében, a felelősségérzet kialakulásában, az önfegyelem és érzelmi kontroll megerősödésében, valamint a stresszkezelésben játszott szerepe. A lovaglás nyújtotta sikerélmény megélése, az önbizalom növekedése és a testi-lelki harmónia, a nyugalom és öröm érzésének ismételt felfedezése legalább ilyen fontos hatása a lovaglásnak. A lovakkal való munka, amely magában foglalta a lovak gondozását, ápolását, etetését, takarítását ugyanúgy, mint a szakember által irányított „továbbképzését”, tanítását, következetességre, felelősségre, kitartásra és türelemre nevel. A lovaglás tanulása és a lovakkal folytatott munka során megtapasztalható, hogy kitartással és következetességgel képes lehet a kliens saját akaratát átvinni a lóra. Az új feladatok elsajátítása önbizalomnövelő hatású is. A lovakkal végzett munka során új pozícióba kerül a személy: „gondozottból” lassan gondozóvá válik. A lovakkal folytatott tevékenység egyszerre munka, sport és pszichológiai értelemben vett terápia a szenvedélybetegek számára.