A fentiekkel összhangban, eredendően, a testedzésfüggőség vizsgálatának története sem az árnyoldalakról szólt. Így Glasser a téma első leírásában a jelenséget „pozitív függőségként” aposztrofálta, pontosan azt a jellegét kiemelve, hogy a függőségek egy olyan formájáról van szó, amely következményeiben pozitív, hiszen az egészségre nézve kedvező hatással bír, továbbá számos pszichológiai dimenzióval hozható kedvező kapcsolatba, hozzájárul az élettel való elégedettséghez (Glasser, 1976). Néhány évvel később azonban Morgan megkérdőjelezte ezeket az állításokat, mert pszichiátriai esettanulmányok alapján kiderült, hogy a túlzásba vitt testedzés nemcsak súlyos sérülésekhez vezethet, hanem a mindennapi felelősségtudatos élet hanyatlásához is. Szélsőséges esetekben a túlzott testedzés az önpusztítás egyik ösvényének a kezdetét is jelentheti (Morgan, 1979). Ezekből a tényekből kifolyólag Morgan rámutatott arra, hogy igenis, a testedzéstől való függőség esetében is megmutatkozhatnak az addikcióknál szokásos tünetek, a megvonásos szindróma, a kedvezőtlen szociális következmények és egyéb káros hatások. Ennek megfelelően ő már viselkedési zavarként azonosította a testedzésfüggőséget, s mintegy reflektálva Glasser elnevezésére, a „negatív addikció” kifejezést használta. Bár ez az elnevezés még ma is fel-felbukkan a szakirodalomban, mint látni fogjuk, helyét egyre inkább átveszik az értékmentesebb elnevezések, elsősorban a testedzésfüggőség. Annak ellenére, hogy egy homogén elnevezés a szakterület előnyére válna, a különböző tudományágakban és kutatóhelyeken gyakran eltérő kifejezéseket használnak. Ily módon elterjedt még a testedzés-addikció (exercise addiction) (Griffiths, 1997; Thaxton, 1982), amely Goodman (1990) szerint angol nyelven a legmegfelelőbb kifejezés. Szintén használatos a kényszeres edzés (obligatory exercise) elnevezés (Pasman és Thopson, 1988), míg a médiumokban gyakran kompulzív testedzésről (compulsive exercise) beszélnek (Eberle, 2004). Előfordul az abuzív testedzés (abusive exercise) megjelölés is (Davis, 2000). Magyarul a legmegfelelőbb kifejezés a testedzésfüggőség, mert – hasonlóan az internetfüggőség jelenségéhez – magában foglalja a dependencia és az addikció fogalmát is, miközben egy magatartási problémára utal.