Hasonlóan igen kevés megbízható adattal rendelkezünk a munkafüggőség komorbiditását illetően. Mindazonáltal a rendelkezésre álló szakirodalmi adatok szerint a munkafüggő személyek körében gyakori a szorongás és a depresszió (Greenberg, 1987; Robinson, 1996; Robinson és Flowers, 2004). A szorongásos problémák közül leginkább a kényszeresség, a kényszerbetegség jellemző (Clark Livesley, Schroeder és Irish, 1996; Machlowitz, 1980; McMillan és mtsai, 2002), amelynek szintén fontos háttértényezője a perfekcionizmus, a tökéletességre való igény. Ez az evészavarok bizonyos formáinál, például az anorexia nervosánál is meghatározó rizikófaktor, ezért nem volna meglepő a két betegség (az anorexia nervosa és a munkafüggőség) együtt járása sem. Robinson és Flowers (2004) párhuzamot lát az anorexiás és a munkafüggő személyek között abban, hogy mindkét csoportnál jellemző a perceptuális torzulás megjelenése. Míg az anorexiás betegnek a testképe torzult (kövérnek látja magát, miközben mások soványnak tartják), addig a munkafüggő a munkavégzésének mennyiségét nem tudja reálisan látni; úgy érzi, túl keveset teljesít, mások viszont ennek pont az ellenkezőjét tapasztalják. A hangulatzavarok közül nem csupán a depresszió, hanem a mániás, hipomániás epizódok (és a magas energiaszint) is együtt járhatnak excesszív munkavégzéssel (Clark, McEwen, Collard és Hickok, 1993; Machlowitz, 1980). A szomatikus betegségek közül a kardiovaszkuláris megbetegedések különösen jellemzőek lehetnek a munkafüggő személyekre, hiszen az ezzel kapcsolatos mediátor tényezők, mint például a tartósan megemelkedett stresszállapot (Aziz és Zisckar, 2006; Kanai és mtsai, 1996; Spence és Robbins, 1992), illetve az A típusú személyiség (McMillan és mtsai, 2002; Robinson, 1996; Seybold és Salomone, 1994) különösen jellemző rájuk. Az egészséggel kapcsolatos rizikó-magatartás (mint például dohányzás, alkoholfogyasztás) egyesek szerint nem feltétlenül kapcsolódik a munkafüggőséghez (Kanai és mtsai, 1996), ugyanakkor mások azt találták, hogy a munkafüggőség rizikótényezőt jelent a megnövekedett alkoholfogyasztás szempontjából (Burke, 1999; Greenberg, 1987). Greenberg (1987) emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a munkafüggő személyek az átlagnál jobban veszélyeztetettek a szuicid késztetések szempontjából is.