Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette (szerk.)

Az addiktológia alapjai IV.

Viselkedési függőségek


Az orvos-beteg kapcsolat, illetve kommunikáció javítása

A hipochondriázissal leginkább az alapellátásban dolgozók találkoznak, hiszen a beteg fizikai panaszaival és vélt betegségével először a háziorvoshoz, illetve a megfelelő specialistához fordul. (Érdemes megjegyezni, hogy az orvosok nem szívesen adják a hipochondriázis diagnózisát [Gerdes és mtsai, 1996].) Az orvos-beteg kapcsolat, illetve kommunikáció jellegzetességei egyértelműen befolyásolják a betegség alakulását. A szomatoform zavarokban általában, és így a hipochondriázisban is, az orvosnak el kell kerülnie a konzultáció során azt a mondatot, hogy „Ön egészséges”, hiszen ezzel a beteg tüneteinek validitása kérdőjeleződik meg. Ennek megfelelően a negatív vizsgálati eredmények közlése, a szavak megválasztása kritikus lehet. A szenvedés elismerése és elfogadása nagyban segítheti az orvos-beteg kapcsolat megfelelő alakulását, ezzel elkerülhető az orvosi rendelők indokolatlan látogatása, illetve számos más orvos felkeresése. Továbbá fontos, hogy a betegek megfelelő magyarázatot kapjanak a tüneteik és az aggodalmuk kialakulására. Barsky (2001) azt javasolja, hogy az orvos magyarázza el a betegnek, hogy a testi jelzések iránti fokozott érzékenység, valamint a testi jelzések félreértelmezése vezethet a problémájukhoz. A konzultációknak rövideknek, de rendszereseknek kell lenniük. Az orvosnak el kell érnie, hogy a beteg csak az előre megbeszélt találkozón jelenjen meg, és a beteg aggodalmának fokozódása ne vezessen egy előre nem egyeztetett találkozáshoz. Természetesen az orvosnak ki kell zárnia a testi betegséget, de csak a beteg megnyugtatása céljából nem szabad semmilyen vizsgálatot végezni, mivel az újabb vizsgálatok okozhatnak újabb tüneteket, és az újabb és újabb negatív eredmény csak fokozza a beteg szorongását (Barsky, 2001). A testi betegségek kizárása mellett a háziorvosnak vagy a megfelelő specialistának a pszichiátriai zavarok előfordulását is fel kell térképeznie, hiszen a komorbid zavar jelenléte befolyásolja a kezelésválasztást is. A szorongásoldó vagy antidepresszáns szer „gyors” ajánlása kerülendő, mivel a beteg ezt is úgy értelmezi, hogy a tüneteit és a problémáját az orvos nem veszi komolyan.

Az addiktológia alapjai IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 679 5

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A negyedik rész a szenvedélybetegségek egy speciális területével, a viselkedési addikciókkal, illetve a viselkedési addikcióként értelmezhető jelenségekkel foglalkozik, ezek huszonegy típusát mutatja be közérthető módon. A kötet erénye, hogy az ismertebb jelenségek – például a szerencsejáték-függőség vagy az internetfüggőség – mellett olyan, Az addiktológia alapjai megjelenése előtt kevéssé tárgyalt rendellenességeket is bemutat, mint például az izomdiszmorfia, a munkafüggőség, a testedzésfüggőség, a szexuális addikciók, az egészségesétel-függőség vagy a kodependencia, azaz a társfüggőség.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-kun-az-addiktologia-alapjai-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave