Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette (szerk.)

Az addiktológia alapjai IV.

Viselkedési függőségek


Etiológia

A kóros hajtépkedés kialakulásának hátterében biológiai mechanizmusok is felfedezhetők. Erre többek között azok a családi vizsgálatok is utalnak, amelyek a trichotillomániások elsőfokú rokonai körében nézték különböző mentális zavarok előfordulását. Ezen kutatások szerint a szorongásos zavarok, különösen a kényszerbetegség, illetve a trichotillománia fedezhető fel a hajtépkedők elsőfokú rokonainak körében (Cohen és mtsai, 1995; Galski, 1983; Greenberg és Sarner, 1965; Lenane és mtsai, 1992; Schlosser és mtsai, 1994; Weller és mtsai, 1989). Genetikai vizsgálatok SLITRK1 génmutációt azonosítottak a betegek körében, s ugyanezt találták Tourette-szindróma esetében is (Abelson és mtsai, 2005; Zuchner és mtsai, 2006). Más vizsgálatok a szerotonin 2A receptor gén eloszlásában jelentkező zavart észlelték (Hemmings és mtsai, 2006). A szerotoninrendszer érintettségét további vizsgálatok is felvetették, többek között az obszesszív-kompulzív spektrum zavaraival, illetve más tisztálkodási (grooming) problémákkal (pl. körömrágás, patológiás bőrcsipkedés stb.) való kapcsolata végett (Hollander, 1993; Randall, 1988). Emellett a dopamin szerepe is felmerült, mivel utóbbi betegségcsoportnál ezen neurotranszmitter is érintett (Cooper és Dourish, 1990). A kóros hajtépkedőkkel végzett kutatások továbbá azt találták, hogy a személyek egy jelentős része nem érzékeli fájdalmasnak a hajszálak kitépését (Christenson, Pyle és mtsai, 1991), s mindez a fájdalomélményekkel szoros kapcsolatban lévő endogén opiátrendszer funkcióját is felvetheti (Coid, Allollio és Rees, 1983). A szerotonin- és az opiátrendszer szerepeinek létjogosultságát az ezen rendszerekre ható farmakoterápiás kezelések eredményei is alátámaszthatják (pl. Roth, Ostroff és Hoffman, 1996; Swedo és mtsai, 1989b). A neurotranszmitterek mellett úgy tűnik, hormonális rendszerek is befolyásolják a zavar megjelenését, mivel egyes eredmények szerint a tünetek a premenstruális és menstruáció alatti időszakokban súlyosabbak (Christenson, Mackenzie és Reeve, 1992; Keuthen és mtsai, 1997).

Az addiktológia alapjai IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 679 5

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A negyedik rész a szenvedélybetegségek egy speciális területével, a viselkedési addikciókkal, illetve a viselkedési addikcióként értelmezhető jelenségekkel foglalkozik, ezek huszonegy típusát mutatja be közérthető módon. A kötet erénye, hogy az ismertebb jelenségek – például a szerencsejáték-függőség vagy az internetfüggőség – mellett olyan, Az addiktológia alapjai megjelenése előtt kevéssé tárgyalt rendellenességeket is bemutat, mint például az izomdiszmorfia, a munkafüggőség, a testedzésfüggőség, a szexuális addikciók, az egészségesétel-függőség vagy a kodependencia, azaz a társfüggőség.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-kun-az-addiktologia-alapjai-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave