Demetrovics Zsolt, Kun Bernadette (szerk.)

Az addiktológia alapjai IV.

Viselkedési függőségek


Etiológia

Tapasztalatok szerint a szexuális függőség hátterében fontos szerepet játszanak a kora gyermekkori élmények és családi tényezők. Carnes (1991) vizsgálata szerint a betegek 87%-ánál fellelhető valamilyen addikció a családban: a szexfüggők szüleinek körében gyakori az alkoholizmus, valamilyen evészavar, illetve a szexfüggőség; emellett az esetek 20–40%-ában több mint egy függőség egyidejű jelenléte tapasztalható. Schneider és Schneider (1991) is hasonló eredményeket kapott. Vizsgálatukban a szexfüggőknek mindössze 20%-a nyilatkozott úgy, hogy nem volt valamilyen szülői addikció a családban, és 40%-uknál legalább az egyik szülő szenvedélybeteg volt. A viselkedési addikciók közül különösen a szexfüggőséget, az evészavart és a patológiás játékszenvedélyt emelték ki. Ezen eredmények többek között a zavar biológiai, genetikai meghatározottságára is utalhatnak. A szenzoros élménykeresés, amely biológiai alapokkal is rendelkezik (Cloninger, 2000; Zuckerman, 1996), egyes vizsgálatok szerint pozitív együtt járást mutat a szexfüggőséggel (Cooper, Scherer és mtsai, 1999). A hiperszexualitás kapcsán többen leírták a temporális lebeny károsodását (pl. Blumer, 1974; Kolarsky, Freund, Machek és Polák, 1967). Mások pedig a limbikus rendszer érintettségét emelik ki, mivel a szexuális viselkedés ugyanazon limbikus rendszerbeli területeket aktiválja, mint amelyeket az alkohol- és droghasználat (Childress és mtsai, 1999; Garavan és mtsai, 2000; Zickler, 2003), s ez további érvnek tekinthető a szexfüggőség addikciós szemléletben való tárgyalása mellett. Mindezeken kívül kezeléssel kapcsolatos eredmények is utalnak egyes agyi neurotranszmitterek szerepére. Hollander és Wong (1995), akik a szexfüggőséget az obszesszív-impulzív spektrumon helyezik el, a szerotoninrendszer érintettségét emelik ki, amely a spektrumon elhelyezkedő zavarok egyik közös jellemzője. Ahogy a kezeléssel kapcsolatos alfejezetben látni fogjuk, a szerotonin-háztartás szabályozását célzó antidepresszánsok hatékonyak a parafíliák és a nem parafíliás szexuális zavarok esetében (pl. Abouesh és Clayton, 1999; Kafka, 1991; Lorefice, 1991).

Az addiktológia alapjai IV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 679 5

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A negyedik rész a szenvedélybetegségek egy speciális területével, a viselkedési addikciókkal, illetve a viselkedési addikcióként értelmezhető jelenségekkel foglalkozik, ezek huszonegy típusát mutatja be közérthető módon. A kötet erénye, hogy az ismertebb jelenségek – például a szerencsejáték-függőség vagy az internetfüggőség – mellett olyan, Az addiktológia alapjai megjelenése előtt kevéssé tárgyalt rendellenességeket is bemutat, mint például az izomdiszmorfia, a munkafüggőség, a testedzésfüggőség, a szexuális addikciók, az egészségesétel-függőség vagy a kodependencia, azaz a társfüggőség.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-kun-az-addiktologia-alapjai-iv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave