Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A félelem hatása a jogalkotásra

A félelemérzetet vélt vagy valós veszély okozhatja. Hogy melyik, abból a szempontból indifferens, hogy a félelem hatására meghatározott módon cselekszünk, a veszélyérzet miatt átértékeljük az addig határozottan képviselt értékeinket. Azért is mondhatjuk, hogy a veszélyérzet meghatározóbb, mint maga a veszély, mivel kevesen rendelkezünk azonos idejű és adekvát információkkal, de még inkább szakmai ismeretekkel, amelyek segíthetnek minket a veszély valós mértékének felmérésében. A közvetlen fizikai veszély hatására (látvány, testi sérülés, károkozás) testünk automatikus reakciója, hogy megemeli a pulzusszámunkat és testünkben nagymértékben termelődik az adrenalin. Ezzel felkészülünk a veszélyt szorosan követő fizikai megpróbáltatásokra. A jogrendszer is hasonlóképpen – kis késéssel –, időben és eljárásokban jól elkülöníthető módon reagál a különféle veszélyhelyzetekre. Különleges jogrend bevezetésekor a legfőbb jogalkotó és a legfőbb jogalkalmazó hatalom egy kézben összpontosul, az operativitás megelőzi a jogállami differenciáltság és a fokozatosság elvét. Különleges jogrend bevezetése nélkül is módosul azonban a terrorveszély hatására a rendes jogalkotásra jellemző kifejezetten szegmentált döntéshozatali és jogalkotási eljárás. A szegmentáltság viszont lényegében kizárja, hogy a normatív döntések a veszély valós mértékével szemben, azonos időben, arányosan és végső soron valóban hatékonyan lépjenek fel.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave