Tartalomjegyzék

• A TERRORIZMUS HATÁSAI ÉS MEGJELENÉSE A DEMOKRATIKUS JOGRENDBEN
• Impresszum
• chevron_right1. Alapvetés
  • chevron_right1.1. A kutatás irányvonalai
    • 1.1.1. Első hipotézis: A terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait
    • 1.1.2. Második hipotézis: Az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt
    • 1.1.3. Harmadik hipotézis: A nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert
  • 1.2. A kutatás módszertana
  • 1.3. A terrorizmusra vonatkozó szabályok megjelenése a jogrendszerekben
  • 1.4. A demokrácia, valamint a szubsztantív és a procedurális demokrácia
  • 1.5. A terrorizmus hatásának komplexitása
• chevron_right2. A félelem jogrendszeri lecsapódásai
  • 2.1. A félelem hatása a jogalkotásra
  • 2.2. A félelem hatása a jogértelmezésre
  • chevron_right2.3. A félelem hatása a nemzetközi kapcsolatokra
    • 2.3.1. A félelem belső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra
    • 2.3.2. A félelem külső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra – a közös kulturális alapok
    • 2.3.3. A félelem külső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra – az empátia
    • 2.3.4. A félelem külső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra – a politikai szövetség
    • 2.3.5. A félelem külső eredetű hatásai a nemzetközi kapcsolatokra – a katonai szövetség
  • 2.4. Megállapítások a félelem jogrendszeri hatásairól
• chevron_right3. A militáns demokrácia
  • 3.1. Löwenstein eredeti koncepciója
  • chevron_right3.2. A militáns demokrácia jelentésének pluralizálódása
    • 3.3. A militáns demokrácia 20. századi alkalmazásának gyakorlata
    • 3.4. A militáns demokrácia 21. századi alkalmazásának gyakorlata
  • 3.5. A militáns demokrácia és a nemzetközi terrorizmus összefüggései
• chevron_right4. A különleges jogrend
  • 4.1. A különleges jogrendi szabályok rendszerezése
  • chevron_right4.2. Franciaország 2015–2017 között bevezetett különleges jogrendje és hatásai
    • 4.2.1. Különleges jogrend a francia jogrendszerben
    • 4.2.2. A 2017. október 30-án elfogadott 2017-1510. számú törvény
  • 4.3. Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása
  • 4.4. A terrorizmus és a különleges jogrend kapcsolatának összefüggései
• chevron_right5. Összegző megállapítások
  • 5.1. Az első hipotézis cáfolata
  • 5.2. A második hipotézis igazolása
  • 5.3. A harmadik hipotézis igazolása
  • 5.4. Zárógondolatok
• chevron_rightFelhasznált irodalom
  • Hivatkozott jogforrások
  • Hivatkozott jogesetek
  • Egyéb hivatkozott források
  • Internetes hivatkozások
• A szerző tudományos munkássága

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//