Sabjanics István

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben


A kutatás módszertana

A doktori képzés megkezdésekor és a kutatási terv összeállításakor, 2010-ben közel tíz évvel voltunk a 9/11-es terrortámadás után, illetve mögöttünk voltak a 2000-es évek közepét meghatározó európai terrortámadások. Az európai célpontok tömegközlekedési eszközök voltak, fegyverként pedig öngyilkos merénylők robbantották fel a magukra szerelt robbanószerkezetet. A támadás tehát beillett a korábbi támadások sorába, legfeljebb az intenzitása és az évtized közepére való koncentráltsága tűnhetett fel. 2010-ben ugyanakkor már közel 5 évvel voltunk az utolsó nagyobb terrortámadás után, így látszólag egyértelmű volt, hogy egy történeti-magyarázó kutatással, lineáris gondolatmenettel feltárhatók a hipotéziseket alátámasztó vagy cáfoló bizonyítékok. Azonban a 2012-ben elkövetett toulouse-i és montaubani lőfegyverrel elkövetett terrorcselekményt 2015-ben követte a Charlie Hebdo elleni terrortámadás. A 2015/16-ban elkövetett kiemelkedő lélekvesztéssel járó támadásokat követően már látszott, hogy valami megváltozott. A terroristák toborzása, kiválasztási módszerei, a fegyverként használt közlekedési eszközök és főként, hogy a hatóságok látszólag képtelenek voltak megakadályozni a további támadásokat, korábban nem tapasztalt kétségbeesést váltottak ki az emberekből.

A terrorizmus hatásai és megjelenése a demokratikus jogrendben

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 710 5

A 21. század elejéig kifejezetten befogadónak mondott heterogén társadalmak tradicionális politikai struktúrái átrendeződtek, s ebben a megváltozott biztonságpolitikai környezetben a terrorizmus lett az egyik jelentős viszonyítási pont a politikában. A terrorizmus leküzdése kapcsán hagyományosan a jogállamiság megőrzését tűzik ki az államok zászlajukra. Az elmúlt évtized viszont egyértelműen a biztonságról szólt, a jogállamiság viszonylagos jelleggel merült csak fel és többnyire ex post facto megközelítésben. A közvéleményt rabul ejtő félelem a jogállamiságot féltőket és az alapvető jogokért felszólalókat a politikai spektrum szélére száműzte, miközben a korábban hagyományosan szélsőségesnek tartott politikai agenda egyre vonzóbbá vált a terrorizmus által megérintett társadalmakban.

A szerző doktori értekezése a terrorizmus jogrendszeri hatásait, a terrorizmusra adott jogi válaszokat értékeli és értelmezi. Az értekezés három hipotézissel dolgozik. Az első, hogy a terrorellenes intézkedések látens módon produkálják egy fegyveres konfliktus belső jogrendszeri hatásait. A második, hogy az alkalmazott terrorellenes jogi eszközök közötti fokozatosság eltűnt. A harmadik, hogy a nemzetközi terrorizmus közvetlen fenyegetettség nélkül is (áttétesen) egy spirális védekező pályára állítja a jogrendszert. Az első hipotézist cáfolja, míg a másik két hipotézist igazolja a szerző az értekezésben. A terrorizmus miatt kialakuló félelem és bizonytalanság egyre radikálisabb lépésekre kényszeríti a működő demokráciát, amely katalizátorként hat további negatív folyamatok elindítására. Ezt a negatív spirált tükrözi az értekezés szerkezeti felépítése, amely elsőként a félelem jogrendszeri lecsapódásait, majd a militáns demokráciát, végül a különleges jogrendet értékeli.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sabjanics-a-terrorizmus-hatasai-es-megjelenese-a-demokratikus-jogrendben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave