Az eredmények bemutatását az összes definíciós stratégia arányainak bemutatásával folytatom. Az alfejezet kitér arra, hogy az egyes stratégiák a teljes anyagban milyen arányban jelentek meg (l. 7.2. melléklet). Az egyes szófaji/nyelvtani csoportokra nézve is megállapítható az egyes stratégiák használati gyakorisága, ezért az alfejezet azt is bemutatja, hogy az egyes stratégiák milyen arányban jelentek meg a különböző szófaji/nyelvtani kategóriák esetében. Minden tanulóról tudható, hogy hány alkalommal élt bizonyos stratégiákkal, és ezek hogyan oszlanak meg a szófaji/nyelvtani kategóriák között és azokon belül. Például ha egy tanuló a tizenegy főnév definiálása során négy esetben élt a fölérendelt fogalom használatával, akkor ő a tizenegy főnévi definíció 36,36 százalékában alkalmazta ezt a stratégiát. Ha a négy igéből háromnál használt körülírást, akkor igei definícióinak 75 százalékában jelent meg ez a definiálási mód. (Vagyis a 100 százalék az adott szófajhoz, nyelvtani kategóriához tartozó szavak, kifejezések definícióinak a darabszáma.) Ez az arány csak tendenciákra utalhat, hiszen az eltérő szófaji csoportokhoz eltérő elemszám tartozott a GABI adatbázisában, ami csak korlátozott mértékben teszi lehetővé következtetések levonását. Inkább megfigyelésekre ad lehetőséget. A főnevekből tizenegy, az igékből négy, a melléknevekből kettő, az állandósult szókapcsolatokból pedig három szerepelt a szólistában. A százalékos arányok az alacsony elemszám ellenére is mutathatnak egyfajta preferenciát arra vonatkozóan, hogy melyik nyelvtani kategóriára melyik definiálási stratégia a jellemzőbb, gyakoribb.