A definíciók alapvetően objektív szövegek, szerkezetük hasonló. Ahogy az előző fejezetekben látható volt, az életkor növekedésével kialakulnak és teret nyernek a főbb, elfogadottabb stratégiák, és háttérbe szorulnak azok, amelyek nem vagy csak részben felelnek meg a definíciókkal kapcsolatos elvárásoknak (l. 2.3.3. alfejezet). Ugyanakkor ez a szövegtípus is lehetővé teszi, hogy egyéni sajátosságokat figyeljünk meg. Az egyes gyermekek definíciós stratégiáinak jellemzése több módon is történhet. Megmutatható, hogy a gyermek által használt összes stratégia hogyan aránylik a definíciók számához. Az így kapott arányszám rámutat arra, hogy egy definícióban a gyermek átlagosan hány stratégiát alkalmazott. Összehasonlíthatók az arányok a 13 és a 17 évesek, valamint a fiúk és a lányok tekintetében is (l. 7.3–7.6. melléklet). A gyermekek definíciós stratégiái annak alapján is jellemezhetők, hogy melyik stratégia fordult elő leggyakrabban a meghatározásaikban, azaz a gyermek által alkalmazott összes stratégiának (amely egyénenként eltérő értéket mutat) hány százaléka a kiválasztott stratégia (a 100 százalék a gyermek által alkalmazott stratégiák száma). Ez lehetőséget biztosít az egyéni sajátosságok megismerésére, de segítheti életkori szintű következtetések megfogalmazását is, és ráirányíthatja a pedagógus figyelmét, hogy melyik stratégiát érdemes gyakoroltatni, fejleszteni, előtérbe helyezni (l. 7.7–7.10. melléklet). A fejezetben közölt adatok azt is tartalmazzák, hogy a kiválasztott adatközlők körében az egyes stratégiák milyen arányban fordultak elő a húsz definícióhoz viszonyítva (a húsz definíció a 100 százalék). Ez az alacsonyabb pontszám esetén közel esik a stratégiáknál közölt százalékos értékhez. A kétféle százalékos adat közül először a gyermeket jellemző adatot közlöm (vagyis azt, hogy az adott definiálási mód hány százaléka a stratégiáinak), majd a stratégiát jellemző adatot (vagyis azt, hogy az általa használt stratégia a húsz definíciónak hány százalékában fordult elő).