Az írásbeli munkák vizsgálatát is öt szempont alapján elemzem. Elsőként az összes 13 éves gyermek kérdőívét vetem össze az összes 17 éves diák kérdőívének eredményeivel. Ezt követi az a két összehasonlítás, amelyben az életkort tekintem változónak, azaz a 13 éves fiúk és a 17 éves fiúk eredményeinek, majd a 13 éves lányok és a 17 éves lányok eredményeinek összehasonlítása. A sort az a vizsgálat zárja, amelyben a nem adja a változót, vagyis a 13 évesek írásbelijén belül a fiúk és a lányok, valamint a 17 évesek írásbelijén belül a fiúk és a lányok kérdőívének összevetése. A kérdőívek tapasztalatai alapján várható, hogy a 13 éves és a 17 éves diákok bizonyos stratégiái között szignifikáns különbséget mutatnak a statisztikai adatok. Ezt a kérdőívek kiértékelésének tapasztalatai, az előző fejezetekben bemutatott arányok sejtetik, valamint a kognitív fejlődés életkori sajátosságai vetítik előre. Várható, hogy a nemfogalom használatában és a körülírás használatában, a két leggyakoribb és legjellemzőbb definiálási stratégia tekintetében nagy különbség lesz a két életkori csoport között. Az egyes korcsoportokon belül a nemek szerint nem várható markáns eltérés, ugyanis a definíciós stratégiákat inkább korosztályi sajátosságként lehet kezelni, mintsem nemek szerinti különbségeket mutató jellemzőként. A bemutatott szakirodalmi munkák (l. 2. fejezet) nem említenek nemekre vonatkozó különbségeket, eltérő életkori sajátosságokra viszont a kognitív nyelvészeti, a pszicholingvisztikai, a pedagógiai és a didaktikai-szakmódszertani szakirodalmi művek is utalnak.