Az eddigi elemzésekben a nemet és az életkort tekintettem változónak. Ez az alfejezet az adatközlés módját tekinti változónak, vagyis azt vizsgálja, hogy az egyes életkori csoportokon belül van-e különbség a tekintetben, hogy írásbeli vagy szóbeli definíciót alkottak. Elképzelhető, hogy a főbb definíciós stratégiák (nemfogalom és körülírás használata) esetében kimutatható lesz statisztikai különbség, hiszen a szóbeli definiálás azonnali válaszadást követel, kevesebb idő és lehetőség van a válasz megfogalmazására, stilisztikai megformálására, és éppen ezek miatt a tényezők miatt talán sokkal ösztönösebb, automatikusabb a stratégia megválasztása, mint írásban. A kérdőív kitöltése lehetőséget ad a gyermekek számára a teljes szóanyag áttekintésére, így a nehezebb kifejezéseket látva már a könnyebbek megválaszolása közben gondolkodhatnak a bonyolultabb, összetettebb fogalmak meghatározásán. A kérdőív kitöltése azt is lehetővé teszi, hogy az adatközlők tetszőleges sorrendben haladjanak, így a nehezebbnek bizonyuló kifejezéseket a végére hagyhatják. A diákok az írásbeli munka során maguk gazdálkodhatnak a rendelkezésre álló idővel, így átgondoltabb, pontosabb, akár többféle stratégiát ötvöző definíciók születhetnek, illetve a főbb, elfogadottabb stratégiák alkalmazása is lehetővé válik. Ugyanakkor ez azzal a veszéllyel is fenyegethet, hogy nem minden tanuló készül el a kérdőív kitöltésével (l. 4.3.2. alfejezet). Mivel az írásbeli és a szóbeli adatfelvétel során nem ugyanazok a tanulók voltak az adatközlők, az eredmények alapján csak óvatos becslések, tendenciák fogalmazhatók meg.