Kötetünk az akadémikus pszichológia által megfogalmazott elvek és szerkesztési szabályok alkalmazásával kimunkált olyan mérési eljárásokat mutat be, amelyek az érzelmek a megküzdés és a személyiség átfogó tanulmányozásához alkalmazható megbízható eszközök. A kötetben ismertetésre kerülő tesztek reliabilitását és érvényességét a szerző által végzett hazai empirikus vizsgálatok is igazolták. A könyv egyes fejezetei egy-egy módszerről szólnak, bemutatva a mérési eljárásokban operacionalizált pszichológiai konstruktumok elméleti keretét, kutatási előzményeit és irodalmát. A könyv első három fejezete az érzelmek szinte teljes színképét mérni képes önbeszámolós módszerek magyarra adaptált változatait ismerteti. A többi fejezet a szerző által kidolgozott mérési eljárásokról szól, ismerteti szerkesztésük fázisait, a megbízhatóságukat és érvényességüket igazoló vizsgálatok sorozatát. Nyolc módszer szerepel a könyvben, kérdőíves, félprojektív és projektív eljárások, amelyek kutatási eszközként és az egyéni diagnosztikai gyakorlat vizsgáló módszereként egyaránt alkalmazhatók. A könyvben bemutatott, a tesztalkotók (Charles Spielberger, Carrot Izard) engedélyével adaptált módszerek a Diszkrét Emóciókat Vizsgáló Kérdőív (Differential Emotions Scale, DES, Izard, 1972), a Vonásokat és Állapotokat Vizsgáló Személyiség Kérdőív (State-Trait Personality Inventory, STPI, Spielberger, 1983) és a Harag és Düh Kifejezési Mód Kérdőív (Anger Expression Scale, AES, Spielberger és mtsai, 1985) a nemzetközi irodalomban fellelhető idézettségi mutatók alapján az érzelemkutatásban és a személyiségdiagnosztikában alkalmazott legnépszerűbb és legelismertebb diagnosztikai eszközök. A diszkrét emóciókat vizsgáló módszer (DES) előnyei közé tartozik, hogy összetett érzelmi mintázatok azonosítására alkalmazható, illetve a magyar adaptáció során bevezetett „újítás” szerint, belső világunk aktuális érzelmi térképe, valamint érzelemvilágunk személyiségünkre jellemző egyedi mintázata rajzolható meg a kérdőív tíz, egy-egy diszkrét emóciót (öröm, érdeklődés, undor, megvetés, düh, bűnösség, szégyen, szomorúság, félelem, meglepődés) és három érzelmi vonást (szorongás, depresszió, ellenségeskedés) mérőskálái alapján. Az STPI, amely a közel fél évszázada kidolgozott és az évek során validitásában egyre meggyőzőbb állapot-vonás mérési modell alapján készített kérdőív, a szorongás, a kíváncsiság és a düh, mint mindennapi viselkedésünket legmarkánsabban befolyásoló érzelmi állapotok és vonások mérésére alkalmazható. Spielberger másik módszere, az AES a düh és a harag kezelési technikáinak levezetési módjainak a diagnosztizálására szolgál. Kimunkálását az az elméleti megfontolás vezette, hogy a düh élményét, a düh nyílt magatartásban való kifejeződésétől meg kell különböztetni, hiszen tapasztalatilag egyértelműen igazolt, hogy a feldühített emberek, bár a düh élményszintjében azonos fokon állnak alapvetően egyedi, a rájuk jellemző módon juttatják kifejezésre vagy nyelik le haragjukat. Az STPI és az AES együttes alkalmazása a diagnosztikai gyakorlat számára azért hasznos, mert egy konkrét személy esetében szimultán vizsgálhatjuk a dühre való hajlamának erősségét, a haragjának aktuális mértékét, és dühének rá specifikusan jellemző magatartásbeli jegyeit.