Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához


Az aktív tanulást preferáló modellek

  • A tevékenységorientált didaktika (Aebli, 1983) a reformpedagógiai tradíciókból, a kognitív tevékenység elméletéből, illetve a szovjet empirikus kutatási eredményekből (Galperin, 1980) vezethető le. Központi szerepet kap a tanulói aktivitás a tanulási problémahelyzetek megoldásánál.
  • A tapasztalatorientált didaktika (Rolff, 1995) a tanulók saját tapasztalatszerző gyakorlatára alapozott módszeres tevékenységre épít. A koncepció a reformpedagógiai tradíciókat idézi fel.
  • A szubjektív didaktika (Kössel, 1997) szerint az oktatás modellálást jelent. A tanulási folyamatban mindent szabad és kell is a sajátosan egyéni didaktikai modellezésbe átültetni. Az elmélet az objektív tudás létét megkérdőjelezi, ugyanis a tanuló egyénileg interpretálja, szelektálja a megszerzett ismereteit. Posztmodern, plurális szemléletet takaró, a tanulói szubjektumot előtérbe helyező irányzat (lásd: III., XIII., XV. fejezetek).
  • A kommunikatív didaktika (Winkel, 1994) a tanár-tanuló, tanuló-tanuló között folyó interakciókat mint vezetést értelmezi. Az oktatási célok a szolidaritás, az emancipáció jegyében folyamatosan demokratizálódnak, humanizálódnak. Fontos, hogy a kommunikáció az osztályteremben nem csupán vertikálisan zajlik, hanem horizontálisan is (lásd: III., IV. fejezetek).
  • A lingvisztikai, interakciós, kommunikációs elmélet (Pléh & Síklaki & Terestyén, 1988) egyrészt a nyelv, a tanítás nyelvének szemantikai tanulmányozására, másrészt a verbális és nonverbális kommunikáció megfigyelésére, elemzésére irányuló kutatások eredményeivel az oktatáselmélet által felvetett kérdések megválaszolását segíti. Az iskola mint kommunikációs szintér, a tanulócsoport mint kommunikációs mező, a tanulás pedig mint interakció ezáltal kerülhet kutatási, elemzési fókuszba. A tanár-tanuló relációjában pedig a dialógikus, az önkifejezési viszony kiépülése, a diskurzusok létrejötte vizsgálandó (lásd: VII., VIII., XXI. fejezetek).
  • A tanulási motiváció értelmezésében bekövetkező paradigmatikus változás hatása a tanulók tanulási motivációjának fejlesztésére összefoglalva a következő (Réthy, 2003):
    • Nem lehet mereven elkülöníteni a kognitív és affektív ágenseket a személyiségen belül, hiszen köztük szoros egymásra hatás, interaktív kapcsolat van. A motiváció és a tanulás összekapcsolódik.
    • Újra felfedezést nyer a megismerési, elsajátítási motívumon belül White (1959) által elkülönített kompetencia (mely a környezettel való hatékony bánásmódra késztet), illetve az effektancia (mely a környezetre való hatásra ösztönöz).
    • A korábban mereven elkülönített belső és külső motívum felfogását felváltja az egyes motívumok ötvöződésének, egymásra hatásának, a személyiségen belüli együttes jelenlétének megértése.
    • Az akarat, a megküzdés (coping) mint aktív erőfeszítés szerepének motivációhoz köthető felismerése.
    • A motivációnak mint dinamikus öndetermináló folyamatnak értelmezése (lásd: III., IV., VIII. fejezetek).

Didaktika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 721 1

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.

A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave