Falus Iván (főszerk.), Szűcs Ida (szerk.)

Didaktika

Elméleti alapok a tanítás tanulásához


Melléklet

1. melléklet: Egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott speciális stratégiák, módszerek, eljárások
 
Tantárgy
Speciális módszerek
Digitális technológiával támogatott módszerek
Tanulás támogatása
Megjegyzések
Idegen nyelv
process writing,
gap-filling,
drillek
blog,
podcastok,
digitális portfólió, e-mail-levelezőtársak
reflektív napló
Nyelvtanítási stratégiák:
Grammar-Translation Method – Nyelvtan-fordító módszer: A görög és latin nyelvek tanítására épülő módszer, amelynek középpontjában a nyelvtan deduktív úton történő elsajátítása áll. A szókincset magolással kell elsajátítani, a nyelvhasználatot nem gyakorolták. A fordítás és a nyelvtani gyakorlatok képezték az óra fő tevékenységeit.
Direct Method – Direkt módszer. A 19. században alakult ki ez a módszer. Az órák már célnyelven folytak, ám az anyanyelv kizárása megnehezítette a magyarázatokat. A négy nyelvi készség fejlesztése állt a fókuszában, de igazi kommunikáció a gyakorlatok mechanizmusa miatt nem alakult ki. A módszer a fonetika tanítását helyezte középpontba.
Audio-lingual Method – audiolingvális módszer. Az 50-es években terjedt el, alapját a strukturalista nyelvészet és a behaviorizmus pszichológiai irányzata képezik. A nyelv tanulásának lényege a szokások begyakorlásának folyamata. Nagyon fontosak a drillek és a megerősítések (szokáskondicionálás).
Cognitive Code Approach – Kognitív módszer. Középpontjában a hibák megjelenésének fontossága áll. A tanítás során fontos a hibák leszűrése, a nyelv módosulását eredményező új, javított nyelvi térkép kialakítása.
Communicative language teaching method – Kommunikatív szemléletű nyelvtanítás. Napjainkban széles körben alkalmazott módszer. Célja olyan emberek képzése, akik jól kommunikálnak idegen nyelven. Nagyon fontos a kommunikatív kompetencia fejlesztése, ami jelenti a nyelvi szabályok ismeretét és azt a tudást, amelynek birtokában a beszélő a helyzetnek megfelelően képes használni az adott kódokat. A 80-as évek közepétől mindez kiegészült a szociokulturális kompetencia fejlesztésének fontosságával (Van Ek, 1986). A cél a beszélt nyelv bemutatása autentikus helyzetekben. A tanórát a célnyelven vezeti a tanár. Mind a négy nyelvi készség fejlesztésre kell törekedni. A tanórán fontos a változatos módszerek alkalmazása és olyan szituációk kialakítása, amelyek a tanulókat beszédhelyzetbe hozzák.
Alternatív módszerek:
Suggestopedia – Humanisztikus módszer.
Silent way – Csendes módszer
Community language learning – Közösségi nyelvtanulás
Total Physical Response – Teljes fizikai válasz.
Ezek a módszerek nem terjedtek el, de a nyelvtanuló középpontba helyezésével alternatív technikákat mutatnak fel a nyelvtanítás folyamatában (Bárdos, 2000).
Content-based Instruction: A nyelvtanítás központjában egy téma áll, amely lehet bármely, a tanulók érdeklődését felkeltő téma (komoly tudományos, de népszerű hétköznapi témák).
A tanórán erről a témáról tanulnak a tanulók. Fontos a célnyelv használata a téma feldolgozása során. A módszer lényege, hogy az anyanyelv tanulásához hasonlóan valósuljon meg az idegennyelv tanulása.
Task-based Language Teaching Method – Feladatalapú nyelvtanítás. A kommunikatív nyelvtanítás módszerének továbbfejlesztett változata. A tanulók a célnyelv segítségével olyan feladatokat hajtanak végre, amelyek a hétköznapi életben lehetséges valós helyzetekben megtörténő feladatok (látogatás orvosi rendelőben, interjúkészítés, ügyfélszolgálat felkeresése). Az értékeléskor a hangsúly a feladat végrehajtásán van és nem a nyelvi pontosságon.
Paricipatory Approach – Participatórikus módszer. A nyelvtanítás Content-based Instruction továbbfejlesztett változata, amelynek lényege, hogy a diákok érdeklődésére építve társadalmi problémák kerülnek mint témák a nyelvtanítás fókuszába. Csoportos és osztálytevékenységek révén valósul meg a nyelvtanulás társadalmi problémák megoldását helyezve a tanítás központjába.
Learning Strategy Training – A nyelvtanulási stratégiák tanításának módszere. Középpontjában a tanuló támogatása áll arra vonatkozóan, hogy a számára eredményes nyelvtanulási stratégiákat sikeresen elsajátítsa és alkalmazza. Ehhez nagyon fontos a saját eddig alkalmazott tanulási stratégiák feltárása, új, a tanuló tanulási stílusához illeszkedő stratégiák módszerek elsajátítása. Fontos lépései a feladat értelmezése, célok meghatározása, megfelelő nyelvtanulási stratégia kiválasztása, alkalmazása és a feladat végrehajtása után az alkalmazott stratégia értékelése.
Cooperative Learning - Multiple Intelligence Methods
Computer-assisted language learning (Larsen-Freeman & Anderson, 2011)
Történelem
térképelemzés, forráselemzés,
egyéni történetmesélés, kvalitatív kutatás (ez már stratégia), kihangosítás,
állókép kihangosított gondolattal,
bírósági tárgyalás,
tablókészítés, képzeletbeli interjú elkészítése,
játékfilmek, történelmi játékfilmek beemelése a történelemtanításba, egyéni gyűjtőmunka
weboldalkészítés,
digitális idővonal, digitális adatbázis használata forráselemzéshez és szemléltetéshez
Irodalom
irányított fogalmazás, mentális modellezés, olvasói műhelymunka
TECHNIKÁK:
akadémikus vita, disputa,
érvek kártyán, konstruktív vita, sarkok, vitaháló
állóképek, belsőhangok, pletykajáték, szerepháló, jelmezterv/színpadterv készítése, túlvilági randevú
kreatív írás (RAFT), írás saját magunk számára, írószeminárium, jelentés írása különféle források alapján, kockázás,
levelezés irodalmi művekről,
ötsoros,
rövid esszé
grafikai szervező: fogalom- és szemponttáblázat, fürtábra, gondolattérkép, halmazábra (venn diagram), jellemtérkép, mese- vagy történettáblázat, történetpiramis,
T-táblázat,
Tudom–Tudni akarom–Megtanulom
olvasásértés: idézetkártya, jelölés (INSERT), jóslás, kérdezzük a szerzőt, könyvismertetés, olvasónapló, összekevert sorrend, reciprok tanítás, találós kérdések, vak kéz, villamosszék
megbeszélés: eszmecsere, háromlépéses interjú, irodalmi körök, kerekasztal-körforgó, névlánc, utolsó szó joga, vándorló csoportok
Testnevelés
próbák,
versenyek (sor, váltó), verseny edzések
Matematika
kvíz,
poszter,
tanulás állomásokon vagy tanuló kör,
Mi vagyok én?
Fizika
ötletroham,
döntésfa,
jövőkerék,
szakértői csoport, esettanulmány-módszer, esettanulmány-kísérletezés, megfigyelés egyéni munkában, feladatmegoldás
videókísérletek, videófelvételek számítógépes kiértékelése,
Webcam laboratory program alkalmazása, magyar fejlesztésű kvantitatív mozgásszimuláló program alkalmazása, Audacity-akusztikus mérőprogram alkalmazása
Kémia
induktív gondolkodásmóddal vezetett tanulókísérlet, deduktív gondolkodásmóddal vezetett tanári demonstrációs kísérlet, ötletroham,
szóforgó,
kerekasztal, csoportforgó-csoportszóforgó, ablak, ellenőrzés értékelés módszerei:
diákkvartett, ellenőrzés párban, forgószínpad feladatlapokkal, kooperatív módszerek: Én kérdezem – Te írd – Ő mondja,
korrektúrázott folyamatábra-elemzés kooperatív csoportmunkában, magyarázatevolúciós módszer,
Think-pair-share módszer,
új játékok tervezése
mérési adatgyűjtők használata, számítógépes molekulamodellek, adatböngészés, prezentációkészítés, m-learning és blogok
Földrajz
helyzetgyakorlatok, beszélgetés
Ének-zene
aktív zenetanulás: irányított, zenét követő mozgás és improvizált szabad mozgás, kreatív, énekes-mozgásos játékok,
dinamikus énekzene-tanulás
Rajz és vizuális kultúra
modellezés,
tervezés
programozott utasítás
Minden tantárgynál
kifordított osztályterem,
kész példák (worked examples) bemutatása, lépésről lépésre előadás formában,
szókratészi kérdések (felépített kérdésrendszer)
interaktív előadás (szavazórendszerek)

Didaktika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 721 1

A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról.

A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave