A fejezetben érveltünk amellett, hogy a tanulási környezet tervezése, fejlesztése különösen lényeges a konstruktivista megközelítés, a tanulók aktivitására, értelmező tanulásának támogatása kapcsán, és hogy milyen szempontok mentén lehet a tanulási környezetet és ennek részeként a taneszközöket kiaknázni a tanulástámogatás érdekében, egyfajta segédtanárként használni (a feladatok ehhez még további gyakorlati szempontokat, segítséget nyújtanak). A tanulási környezet alatt ebben a tankönyvben a külső, tanulón kívüli környezeti tényezőket értjük, amelyek a tanulók tanulását, fejlődését szolgálják, támogatják. A tanulási környezetnek mindig van fizikai, technológiai, szociális, lokális dimenziója és jelentése, amit ki lehet aknázni a pedagógiai dimenzió és célok érdekében. A tanulási környezet mélystruktúráját a pedagógiai alapelvek adják, amelyek a tanulási környezet érzékelhető elemeiben is visszatükröződnek, és amelyek kapcsán számos minőségi kritériumrendszer, értékelési szempontsor jelent meg. Az érzékelhető tanulási környezetet az érintettek eltérően értelmezhetik, gyakran a pedagógusok pozitívabbnak értékelik, mint a diákok. Az érintettek eltérő értelmezéseit szükséges feltárni, értékelni, és alapvetően a tanulási környezet kisebb és nagyobb átalakításakor a partnerközpontú kutatásalapú fejlesztés folyamatára építeni.