MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Didaktika
Elméleti alapok a tanítás tanulásához
Tanári attitűd
A végzős hallgatók körében végzett legtöbb vizsgálat arról számol be, hogy a tanárjelöltek demokratikus és idealisztikus elvekkel és attitűdökkel kezdik a pályát, de ezek az elvek nem tudatos mérlegelés vagy választás eredményei, mint ahogyan a kezdés sok esetben nyomasztóan erős felelősségtudata sem definiált. Ráadásul a kezdeti időszakban az elképzelt, ideális tanítási vízió és a valóság közötti jelentős mértékű különbség belső feszültséget is okoz (He & Cooper, 2011). Később a diákközpontú, demokratikus vezetési stílus a külső nyomás és a tapasztalatok belső mérlegelése nyomán általában konzervatív irányba tolódik és tudatossá válik. A pedagóguspályával kapcsolatos elkötelezettség tartalma és minősége alapvetően változik meg azoknál a tanároknál, akik már saját gyermeket nevelnek.
Tartalomjegyzék
- Didaktika • Elméleti alapok a tanítás tanulásához
- Impresszum
- Előszó
- I. fejezet. A tanítás-tanulás értelmezésének történeti paradigmái, paradigmaváltásai
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- A tudomány előtti elképzelések a tanításról-tanulásról
- A megszülető pedagógiai diszciplína didaktikai koncepciója
- A didaktika hazai hagyományainak néhány csúcspontját alkotó iránya a 20. században
- A didaktika differenciálódására, integrálódására ható irányzatok
- Elmélet kontra gyakorlat
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A didaktika (oktatáselmélet) tudományos megközelítése
- II. fejezet. Oktatás és társadalom
- Bevezetés
- Kihívások
- Esélyegyenlőtlenségek a tanulás-tanítás folyamataiban
- Az adaptív pedagógiai elmélet érvényesíthetősége az oktatásban
- Szelekció a közoktatásban
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- III. fejezet. A tanulás
- IV. fejezet. A tanuló
- V. fejezet. A tehetséges gyermek, tanuló
- VI. fejezet. A sajátos nevelési igényű tanulók a többségi iskolában
- Az integráció/inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- Az integrált/inkluzív oktatás előnyei, lehetséges nehézségek és ezek összefüggései a feltételekkel
- Az integrált/inkluzív nevelés gyakorlati megvalósulása hazánkban
- A speciális szükségletek figyelembevételével szervezett tanulás
- Az egyes SNI-csoportok legfontosabb jellemzői a tanulás szempontjából
- A különleges bánásmódot igénylő gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának jogszabályi háttere
- A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséget mutató gyermekek, tanulók nevelés-oktatásának tartalmi szabályozása
- A gyógypedagógiai támogatás formái és lehetőségei, a többségi pedagógusok és a gyógypedagógusok együttműködésének szükségessége
- Differenciált tervezés – egyénre szabott értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1.sz. melléklet: Tematikus terv és Egyéni fejlesztési terv minta
- Az integráció/inklúzió neveléstudományi fogalma és hazai megjelenése
- VII. fejezet. Fokozott figyelmet érdemlő tanulói csoportok nevelése, oktatása
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak
- A társadalom fejlődésének a fázisai és az oktatás
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportokhoz kapcsolódó méltányosság értelmezése
- A társadalmi egyenlőtlenség megjelenése a magyar közoktatásban
- A fokozott figyelmet érdemlők iskolába lépés előtti gondozása, felzárkóztatása
- A szegregáció kialakulásának módozatai és hatása a nevelésre és oktatásra
- A pedagógus kompetenciái a fokozott figyelmet érdemlő tanulók megsegítéséhez
- Összefoglaló gondolatok
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Hazai kiemelt jó példák – a méltányoság megteremtését célzó nevelés-oktatást folytató intézmények
- A fokozott figyelmet érdemlő csoportok társadalmi beágyazottságának kérdéséhez kapcsolódó fogalmak
- VIII. fejezet. A pedagógus
- IX. fejezet. Az oktatás célrendszere
- X. fejezet. Az oktatás tartalma
- XI. fejezet. A tenterv
- Bevezetés
- Tantervi rendszer Magyarországon a 2020-as évek elején
- A tantervek változásai
- A változásokról általában
- A nem szabályozó típusú tantervek létrejötte
- Hogyan hatnak a pedagógiai kultúra jelentős átalakulási folyamatai a tantervekre – és fordítva?
- A normativitás és az indoktrináció kérdése
- Mennyire legyen részletes a tanterv?
- A részletezettség tétje
- A tantervek részletezettségének alakulása Magyarországon a 20. század második felében és a 21. század elején
- A kétféle tantervfejlesztési megoldás összehasonlítása
- A személyre szóló, differenciált fejlesztéshez való viszony
- Az innováció lehetőségei a két paradigma esetén
- Az esélyegyenlőtlenség kialakulásának megelőzésében betöltött szerep
- A túlterhelés kérdése
- A részletezettség tétje
- A változásokról általában
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- XII. fejezet. Az oktatás folyamata
- XIII. fejezet. Az oktatás szervezeti keretei és formái
- XIV. fejezet. Az oktatás szervezési módjai/munkaformái
- XV. fejezet. Az oktatás stratégiái
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- Célközpontú stratégiák
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Fogalomtanítás magyarázat és megbeszélés segítségével
- Készségtanítás (fejlesztés) direkt oktatás segítségével
- Felfedezéses tanítás
- Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportoknak (DFHT)- Komplex Instrukciós Program (KIP)
- Tanulásistratégia-tanítás/vagy Tanulástanítás stratégiái
- A projekt mint oktatási stratégia
- Kutatásalapú tanítás
- Információ tanítása bemutatás segítségével
- Szabályozáselméleti stratégiák
- Célközpontú stratégiák
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Az oktatási stratégiák csoportosítása
- XVI. fejezet. Az oktatás módszerei
- Az oktatási módszerek értelmezése
- Az oktatási módszerek csoportosítása, osztályozása
- Az oktatási módszerek
- Az előadás
- A magyarázat
- A célok megfogalmazása
- A tanulók előzetes ismereteinek számbavétele
- A példák kiválasztása és alkalmazása
- A magyarázat logikus felépítése, magyarázó szavak, szerkezetek alkalmazása
- Szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata
- A kérdések feltétele
- Audovizuális, digitális és demonstrációs eszközök alkalmazása (szemléltetés)
- Részösszefoglalások, ismétlések beiktatása
- A célok megfogalmazása
- Az elbeszélés
- A történetmesélés
- A tanulók kiselőadásai
- A megbeszélés
- A vita
- A szemléltetés
- A munkáltató módszer
- A tanulási szerződés
- A kooperatív oktatási módszer
- A szimuláció, a szerepjáték, a dráma és a játék
- A tanulmányi kirándulás
- A házi feladat
- Az előadás
- A módszerek kiválasztása
- A pedagógusok által alkalmazott módszerek a kutatások tükrében
- Összegzés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Egyes tantárgyak tanításánál alkalmazott speciális stratégiák, módszerek, eljárások
- Az oktatási módszerek értelmezése
- XVII. fejezet. Az oktatás eszközei és digitális technikái
- A taneszközök fejlődése
- A taneszközök nemzedékbe sorolása, csoportosítása és használatuk alapelvei
- A digitalizáció hatásának bemutatása
- A taneszközök és a digitális alkalmazások kiválasztása
- A digitalizációra épülő stratégiák: a fordított osztályterem, a játékosítás, a digitális történetmesélés
- Összegzés
- Linkek
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- XVIII. fejezet. A tanulási környezet
- Miért fontos a tanulási környezet?
- Hogyan értelmezzük a tanulási környezet fogalmát?
- A tanulási környezet értelmezésének változásai
- Tanulás és tanulási környezet
- Tanulási tevékenységek és tanulási környezetek
- A tanulási környezet tervezésének, fejlesztésének és vizsgálatának lehetőségei
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Miért fontos a tanulási környezet?
- XIX. fejezet. A pedagógiai értékelés
- Az értékelés humánökológiai szempontú megközelítése
- Osztálytermi értékelés
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- Melléklet • 1. melléklet: Módszerleírások
- XX. fejezet. Az oktatómunka tervezése
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- Az oktatástervezés intézményi szintjei. A pedagógus tervezési feladatai
- Sajátos alternatív tervezési folyamat, a távoktatás/online oktatás tervezése
- Összefoglalás
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A tervezési tevékenység sajátosságai
- XXI. fejezet. A kezdő pedagógus
- XXII. fejezet. Pedagógusok kutatásmódszertani kultúrája
- A kutatótanári felfogás megjelenése és terjedése
- Pedagógusok kutatásmódszertani ismeretei és attitűdjei
- A szakirodalom forrásai, műfajai és feldolgozása
- Egy tipikus folyóiratcikk szerkezeti és tartalmi elemei
- A kutatótanári attitűd és a leggyakoribb adatgyűjtési és adatfeldolgozási lehetőségek
- Kutatásetikai tudnivalók
- Néhány szó a „nyílt tudomány” eszméjéről
- Feladatok
- Irodalomjegyzék
- A kutatótanári felfogás megjelenése és terjedése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 721 1
A didaktika a pedagógiának a tanulás támogatásával foglalkozó tudományterülete, amely a Comenius óta eltelt 5 évszázadban folyamatosan gazdagodott, bővült. A jelen kézikönyv több mint 20 fejezetben dolgozza fel a tanulás jellemzőire, a tanulókra, a tehetségesekkel, a különös figyelmet igénylőkkel való bánásmódra, az oktatás tartalmára, a tantervekre, a tervezésre, az oktatás kereteire, stratégiáira, módszereire, a digitális pedagógiára vonatkozó legújabb ismereteket. Tájékozódhatunk belőle a társadalom és az oktatás kapcsolatáról, a tanulás környezetéről, a hatékony pedagógus ismérveiről, a pedagógussá válás folyamatáról, a pedagógiai kutatás alapvető módszereiről, valamint az oktatás paradigmáinak történeti alakulásáról. A kézikönyvet, amelyet a neveléstudomány és a pedagógusképzés jeles képviselői írtak, egyaránt haszonnal forgathatják az ismereteiket bővíteni kívánó gyakorló pedagógusok, doktoranduszhallgatók, valamint a mesterség alapjaival ismerkedő pedagógusjelöltek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/falus-didaktika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
