Mint az előző alfejezetből látható, a programok hatását több szempont szerint értelmeztük, illetve ennek megfelelően több tartós és mély hatást mutató összetett változót hoztunk létre mind egyéni, mind szervezeti szinten. Konstruáltunk olyan változót, mely figyelembe veszi az alkalmazott módszerek változását, és olyat is, mely csupán a kérdőív kitöltésekori aktuális gyakorlatra fókuszál. Kialakítottunk olyan szervezeti mutatót, mely kalkulál a kompetenciamérési eredmények változásával, valamint olyat is, amely számol a pedagógusok tanulói tanulásról alkotott vélekedéseivel, hiedelmeivel. A kompozit változók közül választanunk kellett egy olyan szervezeti és egy olyan egyéni szintű mutatót, mely általánosan alkalmazható a beavatkozások hatásmechanizmusai feltárása során. Legfontosabb szempontunk a mutató megbízhatósága volt. Úgy láttuk, a felhasznált elsődleges változók közül a tanulói tanulásról való gondolkodás a leginkább problémás abban a tekintetben, hogy az kontextus- vagy hatásmutatóként értelmezendő. Így a kapcsolódó adatokat magában foglaló kompozit változónkat a másodlagos hatásmutatók csoportjába soroltuk, azaz meghoztuk azt a döntést, hogy ezzel a mutatóval csak néhány specifikus esetben végzünk elemzéseket. A kompetenciamérési eredmények változását jelző összetett mutató esetében azzal a problémával néztünk szembe, hogy az intézményi azonosítók változása vagy bizonytalansága miatt az intézmények viszonylag nagy csoportjához nem tudtunk hatásmutatót rendelni. Így a kompetenciamérési eredmények változását tartalmazó kompozit változónkat is csak speciális esetekben alkalmazandó mutatóként értelmeztük. Végül arról is döntenünk kellett, mely implementációs folyamatokról gondoljuk azt, hogy eredményeik inkább tekinthetőek mélynek és tartósnak: amelyek után a pedagógusok aktívan alkalmazzák a programok által támogatott módszereket, vagy ahol úgy alkalmazzák aktívan ezeket, hogy korábban nem voltak jelen a pedagógiai gyakorlatban. Döntésünk az utóbbira esett, mivel elsődleges célunk a tanulásszervezési eljárások terén bekövetkezett változások feltételeinek vizsgálata volt. Így a fentiekben elsőként bemutatott TMH és TMH_P kompozit változókat alkalmaztuk általánosan a hatásmechanizmusok feltárása során.