Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


Kognitív nyelvészet

Az utóbbi fél évszázad során a számos tudományterületen elterjedt „kognitív” jelző egyik legsikeresebb használata a „kognitív nyelvészet”. A 20. század közepi mentalisztikus fordulatnak, amelyet Chomsky nevével szoktunk fémjelezni, sajátos alternatívájaként jelent meg ez az irányzat az 1980-as évektől kezdve, Ronald Langacker (1987) és Chomsky tanítványa, George Lakoff (1992; George Lakoff, 1987) munkáival. Ez az irányzat megtartja a generatív nyelvtan mentalizmusát, amelyet azonban egy rivális nyelvészeti ízléssel és nyelvfilozófiával kapcsol össze: a kognitív nyelvészet, mint nálunk Kövecses és Benczes (2010) illetve Tolcsvai (2013) hangsúlyozza, szakítani próbál a generatív nyelvtan logika-központúságával, absztraktságával és determinisztikus világképével. A nyelvet nem mint reprezentációkat létrehozó rendszert, hanem mint tevékenységet, észlelést és testi működést elemzi. A kognitív nyelvészek szakítanak az analitikus filozófiai hagyomány részekre bontó attitűdjével, és mindenütt az egészlegességet állítják előtérbe (az élmény, tapasztalás, gondolkodás és nyelv egységét). A nyelv bizonytalanságait, körvonalazatlanságát, homályos határait kiemelve, egy játékközpontú metateóriát is szeretnek hangsúlyozni, és e tekintetben az analitikus filozófiával szemben Wittgenstein (1992) örökségére támaszkodnak. Álláspontjuk szerint a nyelv alapvetően nyelvi játékokban nyilvánul meg (közmegegyezéses, de önkényes használati szabályokban), és olyan sok eseti, helyi, helyzeti és kontextuális szűrőn keresztül működik, hogy nem érdemes nyelvtanra vagy egyéb absztrakt műveletekre szűkíteni.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave