A számok megértésének kutatásában 1967-ben egy fontos cikk jelent meg a Nature-ben, az egyik legrangosabbnak tartott tudományos folyóiratban. Moyer és Landauer (1967) szám-összehasonlítási feladatot vizsgált, ahol a résztvevőknek két egyjegyű arab számról kellett megmondaniuk, hogy melyik a nagyobb, pl. hogy a 4 és a 7 közül a 7 a nagyobb. Azt találták, hogy a feladat annál könnyebb, minél nagyobb a két szám közt a távolság (távolsághatás), illetve minél kisebbek a számok (nagysághatás). A könnyebb feladat-végrehajtás itt azt jelenti, hogy a résztvevők néhány század másodperccel gyorsabban vagy lassabban válaszoltak a kérdésre, illetve hogy néhány százalékkal többet vagy kevesebbet hibáztak. A távolság- és a nagysághatás a szerzők szerint valójában az arányhatás következménye, vagyis két szám arányban kifejezve minél közelebb áll egymáshoz, annál nehezebb az összehasonlítási döntés, és a távolság csökkenésével vagy a nagyság növelésével valójában a két szám aránya változik. Ez a látszólag egyszerű eredmény azért jelenhetett meg a Nature-ben, mert azt mutatta meg, hogy a komplexnek, absztraktnak és humánspecifikusnak gondolt matematika alapjaként a számokat egy nagyon egyszerű mentális eszközzel kezeljük egyes esetekben, amely eszköz akár az állatoknak is rendelkezésére állhat. A pszichológiában akkor már több mint egy évszázada ismert volt az úgynevezett Weber-törvény, amelynek egy általános változata azt mondja ki, hogy ha két bármilyen inger intenzitását össze kell hasonlítanunk (melyik a világosabb felület, melyik tárgy a nehezebb, melyik hang a hangosabb stb.), akkor a két inger tulajdonságának az aránya határozza meg a feladat nehézségét. A szabály működése mögött egy nagyon egyszerű mentális mechanizmus áll, és részben emiatt ez a szabály nemcsak embereknél, hanem állatoknál is megfigyelhető. Utóbbit számos vizsgálat igazolta, miszerint emlősök és madarak, illetve egyes vizsgálatokban egyszerűbb gerincesek is képesek a tárgyak mennyiségét feldolgozni, és döntéseikben felhasználni. (Az állatok számmegértéséről magyar nyelven izgalmas olvasmány Hauser [2002] megfelelő könyvfejezete. A komplexebb képességekhez érdekes adalék az Alex nevű papagáj esettanulmánya Pepperberg [2009] magyarul is megjelent könyvében.) Mindezek miatt óriási meglepetés volt, amikor kiderült, hogy az egyébként komplexnek, humánspecifikusnak és kultúrafüggőnek gondolt számkezelés egy evolúciósan ősi, egyszerű rendszerre épül.