Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


Az oszcillációk szerepe az agyműködésben

Az előző fejezetben megtárgyaltuk, hogy az idegi hálózatok rendelkeznek egy a természetben egyedülálló tulajdonsággal, a gyors áthidalás képességével. Ezzel szemben az idegi hálózatok másik kulcsfontosságú tulajdonsága univerzális, minden élő szervezetben előfordul. Ez pedig nem más, mint a ritmikus aktivitás, az oszcillációk generálásának képessége. Az agy elektromos aktivitását Richard Caton fedezte fel 1875-ben nyulakon és majmokon végzett kísérletekkel (Caton, 1875), de az elektromos oszcillációkról pár évvel később. 1880-ban Adolf Beck számolt be szintén nyulakon és majmokon végzett kísérletek alapján (Coenen–Fine–Zayachkivska, 2014). Munkásságukat az orosz Neminszkij folytatta, aki kutyákon kísérletezett (Pravdich–Neminsky, 1913), de a nagy lökést csak Hans Berger találmánya, az EEG adta 1924-ben, amellyel képes volt elvezetni ritmikus potenciálokat a koponya felszínéről. Magának az EEG-nek a kifejlesztése érdekes módon közvetlenül összefügg a lélek fizikai tettenérésével, mert Bergert az első EEG-mérésben a telepátia kérdése motiválta. Mégpedig az, hogy választ kapjon egy személyes élményére, amikor is egy kisebb, katonai gyakorlat alatt elszenvedett sérülését követően nővére táviratban fejezte ki aggodalmát Berger állapotát illetően, annak ellenére, hogy nem volt, nem is lehetett értesülése a Bergert ért kisebb balesetről. Berger feltette az orvosi karrierjét annak a kérdésnek a megválaszolására, hogy mi lehet az a jel, amelyet az agy kibocsát, és amely lehetővé teszi a telepátiát. Berger a telepátia kérdésére nem kapott választ, de az EEG feltalálásával hozzájárulása a modern orvostudományhoz annál fontosabb.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave