Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


A versengő magatartás genetikai alapjai

A versengés iránti attitűd különbségeiért felelős géneket eddig nem sikerült azonosítani. Ugyanakkor egyre több olyan kutatás folyik, amely azt vizsgálja, hogy a legfontosabb génváltozatok miként változtathatják meg az idegsejtek aktivitását, és hogyan befolyásolhatják a versenyhelyzetre, valamint a győzelemre és a vesztésre adott kognitív-affektív reakciókat. A katekol-O-metiltranszferáz (COMT) gén szabályozza olyan neurotranszmitterek (így a dopamin) termelését, amelyek lehetővé teszik az ember számára, hogy a versenyhelyzet nyomása alatt teljesítsen. A megfelelő teljesítmény záloga a dopamin optimális mennyisége a prefrontális kéregben, ahol a tervezés, a döntéshozatal, a jövőbeni következmények előrejelzése, a gondolatok rendezése zajlik. A COMT ebben játszik szerepet. A génnek két változata van: a „harcos” génváltozat (GTG), amely előnyt jelent az averzív ingerek feldolgozásában, és az „aggódó” (ATG) génváltozat, amely stressz alatti rosszabb teljesítménnyel jár. Ezen gének alapján azonosítani lehet azokat, akik szenvednek a versenytől, és annak intenzitása könnyen túlterheli őket, ezért érzelmileg hajlamosak visszahúzódni (aggódók), és azokat, akiknek stresszre van szükségük, például intenzív verseny formájában, az optimális teljesítmény érdekében (harcosok) (Stein és mtsai, 2006). Abe és munkatársai (2018) versenyúszókat vizsgáltak, és azt találták, hogy a „harcos” génnel rendelkező sportolók jobb versenyteljesítményt nyújtanak. A verseny iránti affinitás és a COMT-gének összefüggését bizonyítja, hogy Tartar és munkatársai (2020) azt találták, hogy a küzdősportokat űzők között a „harcos” gén sokkal gyakoribb volt, mint az ilyen sportokkal nem próbálkozók között.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave