MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Pszichológia
Bevezetés a vonáselméletekbe
Korábban már jeleztük, hogy a vonáselméletek képezik a kortárs személyiség-lélektan – és a hozzá kapcsolódó alkalmazott területek (pl. szervezetpszichológia, klinikai pszichológia) – gerincét, mely fejlemény az elméletek relatíve „fiatal kora” ellenére példátlan sikertörténetnek tekinthető a pszichológia tudományágában. Az alapelképzelés Gordon Allport (1897–1967) nevéhez köthető, és tézisei az alábbiakban foglalhatók össze (Allport, 1927): a vonások a személyiségünk építőkövei (lásd pl. Mirnics, 2006), melyek száma elméletben végtelen is lehet, ám mind az elméletben, mind pedig a gyakorlatban relatíve alacsony meghatározott számú vonás kerül felhasználásra. Viszonylag függetlenek egymástól, ám néhány esetben lehetnek érintkezési pontjaik. Bizonyos mértékű hierarchia megfigyelhető közöttük, amelyet matematikai-statisztikai módszerekkel határoznak meg (pl. faktoranalízis). A vonások továbbá nem értékítéletet és attitűdöket fejeznek ki, hanem a viselkedéses kimenet prediktoraiként jelennek meg. Az állandóságuk relatíve magas (vonáskonzisztencia), ami alapján a személyiségstruktúra a fiatal felnőttkor elérése körül már stabil entitásként kezelhető. A vonások interaktív mintázata alkotja az ember személyiségképét, amely a mindennapi életben markánsan manifesztálódik. Mérésmódszertani tekintetben dimenzionális természetűek, és minden személy jellemezhető minden vonásnak egy bizonyos szintjével. Allport megkülönböztetett úgynevezett kardinális vonásokat (a személy legjellemzőbb, legnyilvánvalóbb magtulajdonságai), centrális vonásokat (a kardinális vonásoknál szűkebb körben megjelenő, a viselkedést általánosan átható jegyek), illetve másodlagos vonásokat (speciális helyzetekben megnyilvánuló jellegzetességek). A fentiek alapján szokás még a vonáselméleteket prediszpozíciós modelleknek is címkézni, ami érzékletesen világít rá a gondolkodási keretrendszer egyik igen fontos jellemzőjére, nevezetesen arra, hogy viselkedésünk előre meghatározott és stabil struktúrákra épül, melyek minden helyzetben rendelkezésre állnak, és áthatják pszichés működéseinket.
Tartalomjegyzék
- PSZICHOLÓGIA
- Impresszum
- 1. A pszichológia a 21. században
- 1.1. Naiv és tudományos emberismeret
- 1.2. Az öntudatos új évezred
- 1.3. Új módszerek és adatproblémák
- 1.4. Az evolúciós pszichológia mint új paradigma
- 1.5. A társas élet mint biológiai adaptáció
- 1.6. Az agy és a lelki élet közti kapcsolat új megközelítései
- 1.7. Az EVO-DEVO: az evolúció és az egyedfejlődés összekapcsolása
- Irodalom
- 2. Agy és lélek
- 2.1. Történeti és fogalmi mozzanatok
- 2.2. Mai agymodellek
- 2.2.1. Az emberi agy mint hálózat
- 2.2.2. A főbb kognitív funkciók agyi reprezentációi (anatómia)
- 2.2.3. Tanulás és plaszticitás az agyban
- 2.2.4. Az információtárolás és -előhívás
- 2.2.5. A külvilág modellje
- 2.2.6. A szociális agy
- 2.2.7. A Bayes-alapú agymodellek
- 2.2.8. Különleges-e az emberi agy?
- 2.2.9. Az oszcillációk szerepe az agyműködésben
- 2.2.1. Az emberi agy mint hálózat
- 2.3. A lélek és a tudat kapcsolata
- 2.4. Összefoglalás
- Irodalom
- 3. Etológia és pszichológia
- 3.1. Bevezető: az etológia definiálása, elhelyezése más tudományterületekhez képest
- 3.2. Tudománytörténet: az etológia születésétől napjainkig
- 3.3. Az etológia és a pszichológia határain
- Irodalom
- 4. A főemlősök és az ember: egy rokoni kapcsolat biológiai és pszichológiai alapjai
- 4.1. Hogyan segít a főemlősök tanulmányozása megérteni az embert: témakörök és módszerek
- 4.2. A főemlősök rendszertana és evolúciós múltja
- 4.3. A főemlősök személyisége és érzelmei
- 4.4. A főemlősök vokális és nem vokális kommunikációja
- 4.5. A megismerés lehetőségei és korlátai a főemlősöknél
- 4.6. Életstratégiák
- 4.7. A főemlőskultúra
- 4.8. Összegzés
- 4.9. Köszönetnyilvánítás
- Irodalom
- 4.1. Hogyan segít a főemlősök tanulmányozása megérteni az embert: témakörök és módszerek
- 5. A világ leképezése: az észlelés szerveződése és kifejlődése
- 5.1. Látás
- 5.1.1. A fény útja a látórendszerben
- 5.1.1.1. Alacsony szintű feldolgozás – A retina
- 5.1.1.2. Fotoreceptorok
- 5.1.1.3. A fototranszdukció
- 5.1.1.4. Az információ útja a receptoroktól a látókéregig
- 5.1.1.5. Középszintű feldolgozás
- 5.1.1.6. Dorzális és ventrális rendszer
- 5.1.1.7. Tárgyészlelés
- 5.1.1.8. Perceptuális konstanciák
- 5.1.1.9. Kategorikus észlelés
- 5.1.1.10. „Binding” probléma
- 5.1.1.1. Alacsony szintű feldolgozás – A retina
- 5.1.2. A látás fejlődése
- 5.1.3. Színlátás
- 5.1.4. Látásproblémák
- 5.1.5. Amikor becsap minket a szemünk
- 5.1.6. Tudattalan látás
- 5.1.1. A fény útja a látórendszerben
- 5.2. Hallás
- 5.3. Tapintás
- 5.4. Szaglás
- 5.5. Ízlelés
- 5.6. Multimodális integráció
- Irodalom
- 5.1. Látás
- 6. Az emlékezet pszichológiája az agykutatás korában
- 6.1. Egyedülálló emberi emlékezet?
- 6.1.1. Egy kutya visszaemlékezései
- 6.1.2. Egy meghatározó emlékezeti rendszertan és új kihívói
- 6.1.3. Kizárólag emberre jellemző emlékezeti jelenségek születése az emlékezet és a kultúra interakciójából
- 6.1.4. Emlékezeti folyamatok és rendszerek emberben és állatban
- 6.1.5. Az emberi emlékezet az emlékezeti rendszerek evolúciójának csúcsa?
- 6.1.6. Az epizodikus emlékezet mint az egyedfejlődés csúcsa?
- 6.1.7. Egy teszt, amely végre eldöntheti, hogy különleges-e az emberi emlékezet
- 6.1.1. Egy kutya visszaemlékezései
- 6.2. Az örökké változó agy és dinamikus emlékeink
- 6.2.1. Az agy meglepő változékonysága
- 6.2.2. Törölhető, újra előhívható és beültethető emlékek?
- 6.2.3. Az emléknyom – engram – kutatása: a lokalizációtól a dinamikus neurokognitív hálózatokig
- 6.2.4. Agyi komputációk: az emlékezet megvalósításának alappillérei
- 6.2.5. Edzhető az emlékezetünk?
- 6.2.6. A tudomány rögös útján: egy válasz helyett sok válasz, még több kérdés és paradigmaváltás az emlékezetkutatásban
- 6.2.7. Mit tudtunk meg, és hová tart az emlékezetkutatás?
- 6.2.1. Az agy meglepő változékonysága
- )Irodalom
- 6.1. Egyedülálló emberi emlékezet?
- 7. Gondolkozás és emlékezés a gyermeknél s a kultúrában
- 8. A nyelv mint rendszer
- 9. Nyelvfeldolgozás
- 10. A számok megértése
- 11. A szextől a szerelemig
- 11.1. A szexualitás biológiai alapjai
- 11.2. A szexualitás pszichológiája
- 11.3. Szexualitás és kultúra
- 11.4. Szerelem és pszichológia
- 11.5. Zavarok a szexuális működésben
- 11.6. Szex, szerelem, szövetség
- Irodalom
- 12. A csoporttól a hálózatig: egyén a társas közegben
- 12.1. Csoportok
- 12.2. Társas identitás és kategorizáció
- 12.3. Szociológiai identitáselméletek
- 12.4. Hálózatok
- 12.5. Moreno és a szociometria
- 12.6. Mérei magyar szociometriája
- 12.7. Hálózatkutatás – kapcsolatháló-elemzés
- 12.8. Van-e csoport a hálózatban?
- 12.9. Big data
- 12.10. Fizikusok a hálózatkutatásban
- 12.11. A csoporteredet mint kapcsolatszervező
- 12.12. Társas szerepek helyett kognitív modellek
- 12.13. Hálózat- és csoportelméletek egymás mellett
- 12.14. Emberi természet és társadalmi változás
- 12.15. A csoportos agy
- 12.16. Egymást kiegészítő hálózat- és csoportelméletek
- 12.17. Konklúzió, avagy kell-e egyesített modell?
- Irodalom
- 12.1. Csoportok
- 13. Önzetlenség, megbízhatóság és együttműködés
- 13.1. Biológiai gyökerek
- 13.2. Társas/társadalmi normák
- 13.3. A normákon, szabályokon túl: társas hatások
- 13.4. „Belső” tényezők: empátia és oxitocin
- 13.5. Mindenki másként csinálja – nemi különbségek
- 13.6. Zárszó
- Irodalom
- 14. A politikai pszichológia
- 14.1. A politikai pszichológia gyökerei
- 14.2. Az evolúciós pszichológiai megközelítés
- 14.3. A neurobiológiai megközelítés („neuropolitika”)
- 14.4. Szociális és kulturális hatások
- 14.5. Személyiség a politikában
- 14.6. Összegzés
- Irodalom
- 14.1. A politikai pszichológia gyökerei
- 15. A humor szerepe a pszichológiában és a társalgásban
- 15.1. Humor és pszichológia: különböző területek érdeklődésének középpontjában
- 15.2. A humor pszichológiai funkciói – Kognitív és társas funkciók
- 15.3. Humorelméletek
- 15.4. A humor kognitív pszichológiája
- 15.5. A humor nyelvészeti megközelítései
- 15.6. A humor társas keretei – Társas-kognitív és szociálpszichológiai megfontolások
- 15.7. A humor mint kognitív játék – Evolúciós szempontok
- 15.8. Gyermekhumor – A humorértés fejlődési vonatkozásai
- 15.9. A humor biológiai és neurokognitív alapjai
- 15.10. Konklúziók, a humor alkalmazhatósága és pozitív társadalmi hatásai
- Irodalom
- 16. A siker és az érvényesülés meghatározói
- 16.1. Az evolúciós pszichológiai nézőpont a sikerről
- 16.2. A társadalmi nézőpont a sikerről
- 16.3. A neurobiológiai megközelítés a sikerről
- 16.4. A sikert és érvényesülést befolyásoló proximális hatások: a személyiség és a környezet szerepe
- 16.5. Zárszó
- Irodalom
- 17. A versengő ember
- 17.1. A versengés helye az emberképben
- 17.2. A versengő magatartás biológiai összetevői
- 17.3. A versengő magatartás fejlődése
- 17.4. A versengés kulturális megközelítése
- 17.5. Összefoglalás
- Irodalom
- 18. A kognitív képességek és a tehetség természete és meghatározói
- 18.1. Kognitív képességek
- 18.2. Mi a tehetség?
- 18.3. A tehetség előfordulásának gyakorisága
- 18.4. Tehetségmodellek
- 18.5. A (kognitív) tehetség meghatározói
- 18.6. A tehetség fejlődése
- 18.7. A tehetségkutatás és -gondozás jövője
- Irodalom
- 18.1. Kognitív képességek
- 19. A személyiség és az emberek típusai
- 19.1. Történeti áttekintés: ókori tipológiák és naiv személyiségelméletek
- 19.2. A személyiség evolúciója: szubhumán eredet és adaptivitás
- 19.3. A személyiség biológiai alapjai
- 19.4. A személyiség átfogó modelljei
- 19.5. A személyiség zavarai
- 19.6. A személyiség fogalma a kultúrában: érintkezések és konfliktusok
- Irodalom
- 19.1. Történeti áttekintés: ókori tipológiák és naiv személyiségelméletek
- 20. A nemek pszichológiai eltérései
- 20.1. A pszichológiai nemi eltérések kutatása mint érzékeny téma
- 20.2. Kognitív eltérések a nemek között. Sztereotípiák és valós eltérések
- 20.2.1. Érzékelési és észlelési eltérések
- 20.2.2. Szenzomotoros működések
- 20.2.3. Téri képességek és téri orientáció
- 20.2.4. Nemi eltérések az emlékezetben és a tanulásban
- 20.2.5. Eltérések a nemek között iskolai jellegű feladatokban és az intelligencia szerkezetében
- 20.2.6. Hogyan magyarázzuk a fenti kognitív nő/férfi eltéréseket?
- 20.2.1. Érzékelési és észlelési eltérések
- 20.3. A nyelv és a nyelvhasználat eltérései
- 20.4. Az érzelmek és az érzelemfeldolgozás eltérései a két nemnél
- 20.5. A nemek személyiségeltérései és az erre vonatkozó sztereotípiák
- 20.6. A nemi különbségek kibontakozása az életút során
- 20.7. Következtetések
- Irodalom
- 20.1. A pszichológiai nemi eltérések kutatása mint érzékeny téma
- 21. Kultúrák és személyiség
- 21.1. A személyiség kontextuális beágyazottsága
- 21.2. A kultúra–személyiség vizsgálatának módszertani buktatói
- 21.3. A kultúrák hatása a személyiségvonások szintjén
- 21.4. A kultúrák hatása a karakterisztikus adaptációk szintjén
- 21.5. Integratív élettörténetek a kultúra hálójában
- 21.6. Zárszó
- Irodalom
- A kötet szerkesztői és szerzői
- Tárgyszójegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 639 9
A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában. A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység. A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki. A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van. Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.
Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
