Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


A személyiség kontextuális beágyazottsága

A 19. fejezetben részletesen tárgyalt személyiségelméletek közül több teoretikus jelentős figyelmet fordít arra a tényre, hogy a humán viselkedés nem légüres térben jön létre, hanem kontextusba ágyazódik. E beágyazottság legátfogóbban Bronfenbrenner (1979) klasszikus ökológiai szintek modelljében jelenik meg, amelyben az egyént körülvevő kontextuális tényezők hierarchiát alkotnak, s szinte hagymahéjszerűen körbefonják az individuumot. Az egyént közvetlenül határoló tényezők alkotják az úgynevezett mikrorendszereket, amelyek a személy életét alapvetően befolyásoló élmények és tapasztalatok. Idesorolhatók a bennünket körülvevő objektív fizikai világ (pl. a levegő hőmérséklete, az adott szituációban jelen lévő személyek száma, a terem mérete), az egyénnel társas interakcióban álló személyek (pl. családtagok, rokonok, munkatársak, szomszédok) vagy akár az intézmények (pl. munkahely, iskola, templom), amelyeknek tagjai vagyunk. Az egyéntől legtávolabb lévő ökológiai szintet az úgynevezett makrorendszer képezi, amelynek legfontosabb alkotóelemeit az adott társadalmi osztályhoz való tartozás, a nemi identitás, a kultúra és a történelem dimenziója adja. A mikrorendszer specifikus és közvetlen hatásával szemben a makrokontextust felépítő összetevők átfogóbbak és globálisabbak, ezáltal inkább közvetett módon hatnak az egyénre. A mikrorendszert képező társas szituáció fontosságát a személy–szituáció vita kapcsán már érintettünk a 19. fejezetben, a nemi különbségek súlyáról szintén volt szó a 20. fejezetben. Ebben a fejezetben a makrokontextust alkotó tényezők közül a kultúra szerepét emeljük ki, ennek jelentőségét és személyiségre gyakorolt hatását tárgyaljuk részletesen.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave