Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


A személyiségvonások struktúrájának azonossága

A kultúraközi összehasonlítás módszertani paradigmáján belül figyelemre méltóan robusztus empirikus adat halmozódott fel az utóbbi 25 évben a személyiségvonásokon alapuló Big Five modell faktorait illetően (lásd 19.6.3. fejezet). Különböző nyelvű, kultúrájú, életkorú, eltérő szocializációs tapasztalattal, gazdasági és politikai háttérrel rendelkező személyek összehasonlítása során igazolást nyert az a tény, hogy a vizsgált minták sokfélesége ellenére maga a faktorszerkezet – ha nem is mindig tökéletesen, ám lényegében – azonosnak tekinthető (Allik–McCrae, 2002). Mi több, az 5 faktoros szerkezetet nemcsak önbeszámolón alapuló adatgyűjtés során sikerült igazolni, hanem akkor is, amikor mások ítélték meg az illető személy viselkedését (McCrae, Terracciano és mtsai, 2005). Az úgynevezett lexikai hipotézis (részletesen lásd 19.4.2.2. fejezet) szerint a társas kapcsolatok szempontjából fontos szavak, az egyéni különbségekre utaló alapvető kifejezések kódolódnak az adott kultúra nyelvében. Még e lexikai hipotézisen alapuló kutatások is alátámasztják a Big Five modell szerkezeti érvényességét: az extraverzió, az együttműködés (máshol barátságosság elnevezéssel) és a lelkiismeretesség dimenziója minden nyelvterületen kikristályosodott. A lexikai megközelítésre épülő egyik legújabb és legátfogóbb vizsgálat a holland De Raad és munkatársai (2014) nevéhez fűződik, akik a vonástaxonómiákat 11 különböző nyelven (pl. angol, magyar, cseh, lengyel, horvát, görög, holland, filippínó) vizsgálták. Az adatok statisztikai elemzése alapján – a legszigorúbb módszertani kritikákat is elismerve – megállapítható, hogy 3 faktor, az extraverzió, az együttműködés és a lelkiismeretesség faktora teljes egészében replikálhatónak bizonyult a mintában.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave