Pléh Csaba (szerk.)

Pszichológia


Hormonális mechanizmusok

A harmadik fontos biológiai mechanizmus, amely a viselkedés hátterében áll, a hormonális szabályozás. A hormonok kifejthetik hatásukat mind az észlelés és érzékelés szintjén, mind a központi idegrendszerben, mind pedig a viselkedés végrehajtásáért felelős izmokban. Jó példa a hormonok érzékelésre kifejtett hatására, hogy bizonyos fajokban, így például a vaddisznóban (Sus scrofa), legalább részben a nemi hormonok felelősek a párválasztásban szerepet játszó ingerek észlelésének szabályozásáért; tehát például a vaddisznókocák kisebb koncentrációban is képesek egy feromont – a 16-androszteront – érzékelni, mint a kanok. A hormonok központi idegrendszerre gyakorolt hatása is számos különböző formában jelentkezhet: egy adott agyterület méretében, az adott területen található idegsejtek számában, az idegsejtek morfológiájában (pl. sejttest mérete, dentritek száma és alakja), az adott hormonra érzékeny idegsejtek százalékos arányában, az idegsejtek élettartamában. Zebrapintyek (Taeniopygia guttata) esetében bebizonyosodott például, hogy a kikeléskor jellemző szteroidhormonszint hat az éneklésért felelős agyi magvakra (az ott található idegsejtek számára és méretére, illetve a rajtuk található androgén receptorok számára), így ez a hormonhatás felelős azért, hogy a hímek énekelnek, míg a tojók nem. A hormonok izomműködésre gyakorolt hatása is megmutatkozhat a viselkedésben, például a dél-afrikai karmosbéka (Xenopus laevis) esetében bebizonyosodott, hogy a gége izmainak és az ideg−izom kapcsolatainak jellemzői felelősek a hímek és a nőstények eltérő hangadásáért. A felnőtt hím karmosbékák gégéjében nyolcszor annyi izomrost található, mint a nőstényekében, és ezzel együtt jóval gyorsabb frekvenciájú hangadásra képesek, hiszen az ő esetükben másodpercenként 71-szer húzódik össze és ernyed el a gége, míg a nőstények esetében csak 6-szor.

Pszichológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 639 9

A pszichológia korunk egyszerre népszerű tudománya és köznapi életünket alakító hivatása. Évente idehaza is sok tucat új könyv mutatja be a pszichológia tudományának egy-egy fejezetét, illetve ajánl segítséget az önirányításhoz. A Pszichológia kézikönyv ennél kicsit nagyobbra tör, próbál eligazítást adni a mai lélektan sok fogalmat, megközelítést és módszert használó kavalkádjában.

A pszichológia megértéséhez és műveléséhez sok szakág és szakma együttműködésére van szükség. Az ember lelki világát mi az ember természeti, biológiai kereteiben értelmezzük. Ugyanakkor feltételezzük, hogy az ember biológiai természetének része maga a másokra való odafigyelés, a társas építkezés s a kultúraalakítás, valamint a kulturális érzékenység.

A kézikönyv a pszichológia különböző területeit egy újfajta szemléletben és elrendezésben mutatja be. Kötetünk szervezőelve négy szempont, vagy ha tetszik, négy megközelítési mód: a társadalom, a neurobiológiai aspektusok, a fejlődés és az evolúció. Ugyanakkor magukat a témákat is igyekszünk innovatívan kezelni. A témaszerkezet nem szokványos, hanem a pszichológiai egységes természettudományos, kulturális és társadalmi kezelésből indul ki.

A kötet lineáris rendjében ugyanakkor a négy közös szempont eltérő súllyal szerepel. A hangsúly az első fejezetekben a lélek biológiáján, majd a megismerő emberen, az embert mozgató tényezőkön, a társas alakulatokon, kultúra és az ember kapcsolatának elemzésén – beleértve a siker és kudarc, s az emberi politikum pszichológiai dinamikáját – végül az emberi sokféleség pszichológiáján van.

Könyvünk egyszerre szól az érdeklő nagyközönségnek, akik számára kiinduló fogódzó a pszichológiához, és szól a szakmaibb közönséghez, pszichológusokhoz, pedagógusokhoz, orvosokhoz, szociológusokhoz is, akik számára elgondolkoztató szintézisjavaslat kíván lenni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-pszichologia-kezikonyv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave