A csoportlét elválaszthatatlan eleme a szociális konfliktusokból – vagy éppen ellenkezőleg, a szociális kapcsolatok hiányából – adódó szorongás, illetve depresszió. Ezzel összhangban a legtöbb majomfajnál is jól megfigyelhetők azok a viselkedéselemek, amelyek az egyedek szorongó hangulatáról árulkodnak. Ezek a viselkedéselemek gyakran sztereotip módon jelentkeznek, vagyis a szorongást kiváltó helyzetekben szinte mindig ugyanolyan formában fordulnak elő, nagyjából hasonló intenzitással. Csimpánzoknál például jól megfigyelhető reakció a vakarózó viselkedés, az önkurkászás vagy az ásítás gyakoribb előfordulása szociális stresszhelyzet estén (pl. amikor a közelben másik csoporthoz tartozó egyedek hangját lehet hallani, vagy egy agresszív interakció után). Ezek a szorongásos helyzetben visszatérő viselkedéselemek megbízható alapját jelenthetik a szorongás viselkedésalapú megfigyelésének. A szorongás és a depresszió kutatása ugyanakkor jelentős mértékben támaszkodik kísérletes helyzetekre is. A kísérletes módszertan általában az explorációs viselkedésre fókuszál. Ennek az az oka, hogy az exploratív, felfedező jellegű magatartást jelentős mértékben korlátozhatja a szorongásos vagy depressziós állapot. Az explorációs viselkedés monitorozására született kísérletes helyzet lehet a különböző formájú és bonyolultságú labirintusban való tájékozódás, egy nyílt terület feltérképezésére való hajlandóság vagy akár kísérletesen kontrollált szociális interakciókban mutatott viselkedés. Az igazán világos következtetéseket felmutató vizsgálatok természetesen nem egy, hanem több oldalról közelítik meg a depresszió és a szorongás jellemzőit. Olyan eredményeket mutatnak fel, amelyek mind az állatkísérletes, állatmegfigyeléses, illetve a humán vizsgálatok adataira is támaszkodnak. A majmok több szempontból is kiváló modelljei az emberi szorongás és depresszió megértésének. Az embertől mért kis távolság a biológiai evolúcióban, valamint a humán populációkhoz hasonlóan bonyolult szociális rendszer mind olyan tényezők, amelyek kiváló lehetőséget nyújtanak mindazoknak a hipotéziseknek a vizsgálatára, amelyek az emberre jellemző szorongásos és depressziós tünetek kapcsán felmerülnek.