Dobi Edit

A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában


A tematikus progresszióról

A szövegértelmezés folyamata során a nyelvi megformáltság alapján ismertnek és újnak értékelt információk (témák és rémák) – jellegzetes mintázatokat formáló – szerveződése a mondatok láncolatában pragmatikai jellegű összefüggőséget teremt. Többek szerint a tematikus progresszió alapvetően racionális vagy emocionális jellegű lehet. Előzőre inkább a téma–réma, utóbbira a réma–téma sorrend jellemző, illetve lényeges kitétel, hogy a tagolás az egységnyi mondatokon belül értendő, azaz a szerkezetét tekintve egyszerű mondatban, az alárendelő összetett mondat egészében, valamint a mellérendelő összetett mondat tagmondataiban külön-külön. Ezen a tipológián belül Daneš nyomán alapvetően ötféle információszerveződést szokás megkülönböztetni (Daneš 1982), ahol az információszerveződés fogalma magában foglalja a mondatláncolatokat alkotó lexikális elemek jelentéseinek és a viszonyjelentéseknek az összességét, a modális árnyalatokat, valamint a nyelvhez kötődő és a nyelvhez nem kötődő pragmatikai tényezők értelemszervező funkcióját is.

A szemiotikai textológia hozadéka a szövegek jelentésreprezentációjában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 689 4

A szemiotikai textológia szemléletének hatása lényeges mind a szövegtani diskurzusban, mind pedig a szövegek jelentésvizsgálatának alakulásában; az utóbbi néhány évtizedben fontos csatornája lett a szövegekkel foglalkozó nemzetközi tudományosság kínálta ismereteknek. A kötetben a szerző azokat az elméleti és gyakorlati eredményeket tekinti át, amelyek értékes tartalommal járulnak hozzá a szövegjelentéssel foglalkozó kutatásokhoz. A szemiotikai textológia érdemei között kiemelendő a szövegmegközelítés tudományos szemléletének kitágítása, a hagyományosnak nevezhető nézőpontok multidiszciplináris kontextusba terelése, és ezek következményeként indirekt késztetés a meglévő szövegtani definíciók átgondolására, a szövegkutatás módszereinek fejlesztésére. A szerző az elméleti okfejtéssel és az esettanulmányokkal ahhoz törekszik hozzájárulni, hogy minél egyszerűbben és konkrétabban láthatóvá váljon a szemiotikai textológia terminológiai újításainak, elméleti keretének, valamint elemző apparátusának hatékonysága a szövegprodukció és -percepció jellemzésében, valamint magának a szövegnek a vizsgálatában, elsősorban a szöveg jelentésének reprezentációjában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dobi-a-szemiotikai-textologia-hozadeka-a-szovegek-jelentesreprezentaciojaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave