Kugler Nóra

A módosítószók funkciói


bizonnyal

1. A beszélő vélekedését, feltételezését fejezi ki arra vonatkozólag, hogy p fennáll, igaz: ’biztos p; nem valószínű nem p’. Jelöli, hogy p nem tény, vagy azt, hogy p-t a beszélő tényként kezeli, és kifejezi elkötelezettségét a mondat igazsága iránt. Következtetéses evidenciára utal. Illokúciós értéke: erősítés.

A módosítószók funkciói

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 476 0

A tanulmány a módosítószókat funkcionális szempontból közelíti meg és 20. századi korpusz felhasználásával mutatja be. Az elemzés egyben egy tervezett magyar módosítószó-lexikon előzményének is tekinthető. A szófaj periferiális elemeit vizsgálva az értekezés kísérletet tesz a módosítószók határsávjának a bemutatására, a szófaj felé és a szófajból kifelé mutató folyamatok felvázolására.

A központi helyzetű módosítószók elsődleges szerepe, hogy jelöljék a beszélőnek a közölt tartalomhoz fűződő viszonyát, amely alapján a mondatban lévő állítás érvénye viszonylagossá válik. A tanulmány megállapítja, hogy a módosítószók az episztemikus mellett más modális kategóriákba is besorolhatók, és a jelölt kategórián belül a modális erősség szempontjából skálán helyezhetők el.

A modalitás kategóriája mellett az evidencialitást is felhasználja az értekezés, mivel a módosítószók azt is kifejezhetik, hogy a beszélőnek hiányos a tudása, állítása következtetéseken és nem közvetlen tényeken alapul, értesülése nem teljesen megbízható stb.

A módosítószóknak általában szerepük van a propozíciónak a beszélők közötti implicit megállapodáson alapuló értékelésében, s az értékelésnek, illetve az igazolási eljárásnak a kifejezésre juttatásában. A módosítószóknak a tanulmányban vázolt belső, szemantikai rendszerezése is ezzel az interakciós funkcióval van összefüggésben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kugler-a-modositoszok-funkcioi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave