A szakirodalomban megjelenő zenei részképességek összegyűjtését és rendszerezését követően a kutatásomban összesen 38 zenei részképesség (lásd 5. ábra) fejlesztéséről alkotott pedagógusnézetet vizsgáltam, továbbá azt is teszteltem, hogy valójában az ének-zene tantárgyat tanító pedagógusok gondolkodásában a NAT-ban szereplő zenei képességfelosztás él vagy megjelennek más zenei képességcsoportok is. A zenei képességek csoportosításához faktoranalízist alkalmaztam. A faktorelemzés megbízhatóságát a Kaiser-féle kritérium (Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy) szerint ellenőriztem (0,5 alatti érték elfogadhatatlan, 0,9 felett kiváló). A főkomponens-elemzés során megállapítható, hogy a változók kiválóan alkalmasak a faktorelemzésre, mivel az értékük 0,9 felett van (KMO=0,947). „A főkomponens-készítés során az új változó az eredeti, mért változókhoz különböző súlyokat rendel, és ezekkel szorozva adja össze azokat. A súlyok pedig éppen akkorák, hogy biztosítva legyen, hogy a főkomponens a lehető legtöbb információt (varianciát) megőrzi az eredeti változók teljes heterogenitásából.” (Székelyi és Barna, 2005). A Bartlett-próba szignifikanciaérték: 0,000. Ezen vizsgálatok alapján az elemzés érvényes és megbízható. A faktorok minél pontosabb meghatározásának és megnevezésének érdekében Varimax mátrixrotációs eljárást alkalmaztam. A faktoranalízis során 6 faktor jött létre, mely hat faktor együtt a teljes variancia 62,25%-át magyarázza, ami eléri a minimumként megfogalmazott 60%-ot. Egy faktoron belül a 0,5 értéknél magasabb faktorsúlyú változók állnak szoros kapcsolatban egymással.