Farkas Beáta

A közgazdasági gondolkodás rövid története


Új jóléti közgazdaságtan

A neoklasszikus közgazdaságtan kezdetben az utilitarizmusra épült, amely feltételezte a hasznosság mérhetőségét és a személyek közötti összehasonlíthatóságot. A haszonmaximalizálás mint erkölcsileg kívánatos társadalmi cél nemcsak az elmélet alapjaihoz tartozott, hanem társadalmi reformterveket, azok értékelését is tudományosan kielégítő keretbe helyezte. Miután a hasznosság mérhetőségét és a személyek közötti összehasonlóságát nem sikerült megoldani, az 1930-as években kibontakozó logikai pozitivizmus (8.7. fejezet) befolyása és a pozitivista szemlélet erőteljes megjelenése a közgazdasági főáram módszertanában (Lionel Robbins, 8.7. fejezet, Milton Friedman, 14.1. fejezet) kihúzta a talajt a tudományos alapon meghozott szakpolitikai döntések alól. Ez a kihívás felértékelte Pareto eljárását, amellyel ki lehetett iktatni a hasznosság mérhetőségét és a személyek közötti összhasonlíthatóságot (8.6. fejezet). Úgy tűnt, hogy a Pareto-optimum lehetővé tette a pozitivista kifogások elhárítását (nevezetesen, hogy tudományos értékelésbe nem lehet belevonni értékítéletet), de nem adott támpontot a Pareto-optimális helyzetek közötti rangsoroláshoz.

A közgazdasági gondolkodás rövid története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 742 6

A közgazdasági gondolkodás rövid története több évtizedes hiányt pótol a magyar nyelvű könyvkiadásban. Egyrészt olyan tananyagot tartalmaz, amely megalapozza az alapszakos közgazdászhallgatók általános szakmai műveltségét, másrészt a mesterszakos és doktori hallgatók, illetve az érdeklődő szakemberek részletesebb ismereteket is találnak benne. A szerző bemutatja, hogy az egyes korokban mit tartottak a közgazdaságtan tárgyának, milyen kérdések foglalkoztatták a közgazdászokat, és ezeket milyen módszerekkel vizsgálták: mindezeket a kötet szélesebb történelmi és eszmetörténeti háttérbe ágyazza. A hasonló nemzetközi kiadványokhoz képest nagyobb teret szentel az alternatív irányzatoknak, valamint a közép- és kelet-európai, különösen a magyar szerzőknek, akik közül legtöbben a nyugati világban tettek szert hírnévre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-a-kozgazdasagi-gondolkodas-rovid-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave