Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII.
Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
Résztvevőre irányuló relációs egyeztetés (Participant-Oriented Relational Agreement – PORA)
Tartalomjegyzék
- Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXIII. • Tanulmányok az Átfogó magyar nyelvtan kutatásainak köréből
- Impresszum
- Szerkesztői bevezetés
- Igei és hibrid szerkezetek Grohmann-ciklusai és ‑tartományai a magyarban • Grohmannian cycles and domains of verbal and hybrid constructions in Hungarian
- Társas interakciót jelentő nominalizációs szerkezetek kísérletes vizsgálata • An experimental study of nominalization constructions referring to social interactions
- 1. A kutatás fő céljai
- 2. A kutatás nyelvtani háttere
- 3. A nominalizációk lehetséges többértelműsége
- 4. A társas interakciókat jelölő nominalizációk
- 5. A kísérlet
- 6. A kísérlet eredményei
- 6.1. Az összesített átlagok
- 6.2. Egyes nominalizációk átlagból kiemelkedő arányai a válaszokban
- 6.3. A Cselekvő-alapú válaszok megoszlásai a nominalizációk, a nyelvi/képi stimulustípusok és a plauzibilitás szempontjából. A hőtérképek
- 6.4. A hőtérképekben kirajzolódó nominalizációosztályok
- 6.5. A nyelvi és a vizuális kontextus mellett nyert válaszok viszonyainak analízise
- 6.1. Az összesített átlagok
- 7. Az eredmények értelmezése
- 7.1. A konceptuális primitívumok a társas interakciók típusaihoz társíthatók
- 7.2. A megítélési kritériumok fokozatosak a birtokos összetevő kiválasztásában
- 7.3. A nyelvi és a képi kontextus plauzibilitása interakcióban áll egymással (a 9. táblázat adatai alapján).
- 7.4. A plauzibilitási hatás a társas interakció típusától függ
- 7.1. A konceptuális primitívumok a társas interakciók típusaihoz társíthatók
- 8. Kitekintés: multimodális reprezentációk szerepe a mondatok és a képek interpretációjában
- 9. Konklúzió
- 10. Irodalom
- FÜGGELÉKEK
- 1. A kutatás fő céljai
- Argumentumok a szintaxisban és a lexikonban • Arguments in syntax and in the lexicon
- Egy- és többértelműségek igéből képzett és közönséges főnevek csoportjaiban • (Un)ambiguity in phrases of deverbal and non-derived nominals
- Mit – de inkább: miért - rendelünk mellé? A közbevetett mellérendelő kérdésekről • What – but rather: why – do we coordinate? About inserted coordinate structures in questions
- Határozottsági és lak-egyeztetés főnévi igeneves szerkezetekben • Object agreement in Hungarian infinitival clauses
- Szintaktikai dialektusok statisztikai elemzése felé: Egy új alárendelő szerkezet elfogadottságának felmérése • Toward the statistical analysis of syntactic dialects: A survey on the acceptability of a new subordinating structure
- A szoros értelmező vizsgálata a magyar nyelvben • An analysis of close apposition in Hungarian
- Főszerkesztői utószó
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2021
ISBN: 978 963 454 754 9
Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete a mondattan területéről gyűjt egybe tanulmányokat, amelyek az Átfogó magyar nyelvtan című projekthez kapcsolódó elméleti kutatások eredményeiről számolnak be. A projekt célja az volt, hogy egy angol nyelvű, elméleti nyelvészeti szempontokat figyelembe vevő, de elméletsemleges leírás szülessen a magyar nyelv mondattanáról. A leíró nyelvtanok céljain túlmutatóan, jelen kötetünkben a szerzők az általuk vizsgált jelenségekről elemzést nyújtanak, kutatásaikat beillesztik a nyelvelmélet legújabb hazai és nemzetközi eredményei közé, illetve kísérletes adatgyűjtést is alkalmaznak. Az elméleti szintaktikai kutatásokban már évtizedek óta izgalmas kérdéseket vet fel az igéből képzett nominalizációk szerkezetének és értelmezési lehetőségeinek vizsgálata. Kötetünkben több szempontból is megjelenik ez a témakör: egyrészt az egyszerű főnevet tartalmazó, valamint a főnévi igeneves és -ás/-és nominalizációs szerkezetek felépítésének különböző megszorításaira kínálnak elemzést; másrészt az egyszerű és igéből képzett főnévi szerkezeteken belüli hatóköri értelmezési lehetőségeket vizsgálják; harmadrészt pedig a társas interakciót jelentő nominalizációkban megjelenő argumentumok értelmezési lehetőségeit vizsgálják kísérletes módszerrel. Az argumentumok témájában egy vizsgálat az igék mellett megjelenő kötelező és fakultatív vonzatok lexikai meghatározottsága mellett érvel, és a magyar igéket csoportosítja vonzatkeretük szerint. Két tanulmány foglalkozik olyan szerkezetekkel, amelyeknek az egyik összetevője szabadon csatolódik egy alaptaghoz: az egyik esetben a főnévi csoporton belüli, úgynevezett szoros értelmezők, a másikban pedig közbevetett mellérendelő kérdések új szintaktikai elemzését olvashatjuk. Az összetett mondatok közül a főnévi igeneves szerkezetek állnak két cikk középpontjában. Elemzést kapunk a tárgyi egyeztetés szerkezeti tulajdonságairól a főnévi igeneves szerkezetekben, míg egy másik tanulmány egy új jelenség, nevezetesen a hogy kötőszó melletti főnévi igeneves tagmondat megítélését vizsgálja egy kísérlet segítségével. A tanulmányok betekintést adnak abba, hogy napjainkban milyen témák állítják kihívások elé a magyar nyelv mondattanával foglalkozó kutatókat, és egyúttal azt is felvillantják, hogy milyen kérdésekben milyen kísérletes módszerek alkalmazása segíti akár a leíró, akár az elemző igényű nyelvtanírást.
Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxiii//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero