Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Kérdésfelvetés

Lehetséges-e egyáltalán a generativista szemléletmóddal összefüggő elméleti nyelvészet tudásszociológiai metaelméletének kidolgozása? Ez a kérdés azért merül fel sarkítottan, mert egyfelől – mint azt az előző szakaszban láttuk – Bloor ’erős programja’ releváns módon feltételezi a késői Wittgenstein nyelvfilozófiájának tudásszociológiai interpretációját; másfelől viszont jól tudjuk, hogy a chomskyánus nyelvelmélet és a késői Wittgenstein nyelvfilozófiája között az elfogadott felfogás szerint kibékíthetetlen ellentét feszül (vö. pl. Chomsky 1986). Az általánosan elterjedt nézet tehát a következő:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero