Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Wittgenstein szkeptikus paradoxona és következményei

Ahhoz, hogy (K) súlyát érzékeltethessük, abban a formában kell felvetnünk, amely lényegét a legsarkítottabban felszínre hozza, és következményeinek jelentőségét kendőzetlenül elénk tárja. Ezért a kérdésfelvetést arra az érvre szűkítjük, amely Kripke szerint ’Wittgenstein szkeptikus paradoxonához’ vezetett, és amely a generatív nyelvészet és Wittgenstein nézeteinek viszonyát különösen sarkítottan értelmezi (vö. Kripke 1982). Ezt a döntést kellőképpen motiválja Chomsky (1986) heves reakciója Kripke Wittgenstein-értelmezésére.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero