Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

„A természet hozzájárulása a konvencióhoz”: az (1)(b) lépés

Bloor tudásszociológiájával szemben többek között azt a kifogást szokás említeni, hogy a megismerés mibenlétét és ezzel együtt a szabálykövetést is kizárólag ún. ’külső’, azaz társadalmi folyamatok alapján kívánja magyarázni, anélkül, hogy az ún. ’belső’ – azaz kognitív, pszichológiai, diszpozicionális – tényezőknek szerepet tulajdonítana. Ezzel szemben Bloor a következőképpen jellemzi M. Hesse ún. háló-modelljét, amelyet átvesz, és amely tudásszociológiai programjának egyik tartópillére:

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero