Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Következtetések

Végeredményként az elmondottakból azt a megállapítást szűrhetjük le, hogy a generatív nyelvészet empirikus tartalmáról folyó vita eldönthető, és lehetőség nyílik arra is, hogy tisztázzunk olyan alapvető kérdéseket, mint például a nyelvtani szabályok mibenléte vagy a nyelvész intuíciójának viszonya az anyagi valósághoz, illetve a társadalmi folyamatokhoz. Ennek előfeltétele, hogy a tudományelmélet feladatának ne az egyes tudományos eljárások igazolását tekintsük, hanem ezek szociológiai magyarázatát. Ezen az úton haladva kibontakozhat egy olyan tudományelméleti gondolkodásmód, amely egészen más megközelítésben láttatja a nyelvészeti megismerés sajátosságait, mint a generatív nyelvészethez kötődő elméleti nyelvészet létrejöttét jelentős mértékben befolyásoló analitikus tudományelmélet. Így megkapjuk (TT)-t, amely a tudásszociológia válasza az esettanulmány 2.3.1. pontjában felvetett (K) kérdésre. Azt láttuk tehát, hogy egyrészt az empiricitás azon fogalma, amely (T1) és (T2) mögött meghúzódik, a tudásszociológia szerint nem fogadható el; másrészt pedig a tudásszociológia empiricitás-fogalma alapján a generatív grammatika empirikus elméletnek tekinthető.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero