Kertész András

Nyelvészet és tudományelmélet

Az igazságkritérium problémája

Köztudott, hogy a tudományos érvelésben az esettanulmányok többek között akkor járnak haszonnal, ha a lehetőségek határait tapogatják ki: azaz, ha határeseteket vizsgálnak. Kíséreljük meg tehát tovább sarkítani a kognitív nyelvészet azon tételét, amely (KT3)(c)-nek megfelelően azt mondja ki, hogy az utóbbi feladata klasszikus ismeretelméleti problémák empirikus újrafogalmazása és megoldása. Láttuk, hogy e tétel programadó illusztrációja a Menón-paradoxon Chomsky-féle értelmezése. Ez azt jelenti, hogy keresnünk kell egy olyan újabb problémát, amely

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 751 8

Nyelvészet

A könyv arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányba és meddig tágíthatók a nyelvészeti elméletalkotás határai a tudományelméleti reflexió fényében, és milyen irányba és meddig tágíthatók a tudományelmélet határai a nyelvészeti elméletalkotás fényében. A kötet e kérdésre három különböző tudományelméleti irányzat nyelvtudományi alkalmazásának összevetésével – esettanulmányok példáján – kíván válaszolni. Arra a következtetésre jut, hogy interakciójuk eredményeképpen az elméleti nyelvészet és a tudományelmélet határai egyaránt tágíthatók, mert a nyelvtudomány kézzelfogható módon hozzájárulhat tudományelméleti problémák megoldásához; és fordítva, a tudományelméleti reflexió elősegítheti a gyakorló nyelvészek számára fontos problémák megoldását. Azonban a két diszciplína határainak tágítása nem lehet parttalan, mert bizonyos, jól definiálható pontokon túl a mindenkori nyelvészeti elméletek és a mindenkori tudományelméleti rendszerek sajátosságainak függvényében inkonzisztenciába, klasszikus antinómiákba vagy dilemmákba ütközhet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-nyelveszet-es-tudomanyelmelet//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero